Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.5. Lehetőségek és korlátok az egyházmegyei elit alakításában Padányi Bíró Márton példáján
A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE IRÁNYÍTÓI személy lehetett, aki Acsádi élete utolsó éveiben annak teljes bizalmát bírta. Öt évvel Bírót követően jutott be a káptalanba (1733), kilenc év múlva olvasókanonokként találkozunk vele. Elképzelhetőnek tartom, hogy már Bíró kanonoki kinevezése beárnyékolta kettejük viszonyát, bár erről a források nem tudósítanak. Úgyszintén konfliktusforrás lehetett a helynöki tisztségben történő váltás. Az mindenesetre tény, hogy az 1755-ben elhunyt Pöstyéni életének utolsó évtizedében semmilyen szerepet nem kapott főpásztorától. Ezzel szemben a források arra utalnak, hogy Orosz Pál mellett vele is több alkalommal került konfliktusba a püspök Bíró.515 Az éneklőkanonoki stallum birtokában 1742 óta Dubnicai István volt, akinek nem csupán Bíróval, hanem a káptalan egészével is folyamatosan konfliktusban állt. A konfliktusok egy része Dubnicai hántai prépostságából eredt (1737), de további konfliktust jelentett, hogy Acsádi kedvelt papja folyamatosan távol tartózkodott Veszprémtől, nem vett részt sem a karimákon, sem a káptalani gyűléseken, így nem teljesítette kanonoki javadalmából fakadó kötelezettségeit. Szentimrei Szabó Ferenc volt az őrkanonok Bíró püspöki kinevezésekor. Szentimrei 1736 óta volt tagja a káptalannak, előtte nagyvázsonyi plébános, és legkésőbb 1734-től veszprémi kerületi esperes volt, s mint ilyen adatolható Bíró Márton korabeli székesegyházi főesperessel való együttműködése.516 A három évvel fiatalabb Szentimrei Bíróval jó kapcsolatot ápolt a későbbiekben is. Erre utal, hogy amikor Orosz Pál nagyprépostot a helynöki tisztségből Bíró Márton leváltotta, őt és Lenti Istvánt bízta meg a helynöki iratok és pecsét átvételével.517 Amikor 1755-ben, majd 1756-ban Pöstyéni Mihály olvasókanonok, Kis István székesegyházi főesperes, végül Orosz Pál nagyprépost halálával Padányi Bíró Mártonnak lehetősége nyílott a káptalan átalakítására, az idős Szentimrei Lenti Istvánt követve 1756-ban olvasókanonok lett. A székesegyházi főesperes Acsádi halálakor Kis István, korábbi igali plébános, somogyi kerületi esperes volt, akinek 1734-ben történt esperesi kinevezésében Bíró tevékeny szerepet játszott.518 Kis 1742-ben lett (mester )kano- nok, s a rákövetkező évben került a székesegyházi főesperesi javadalomba. 515 Bíró 1747. október 26-án Sümegen kelt levelében Orosz Pállal együtt magához rendelte Pöstyéni Mihály olvasókanonokot, hogy számot adjanak a főpásztomak tetteikről („enormium horum actuum et violentiarum [...] rationem reddituros"). VÉL I.1.39.b. tom. 3.258-261., idézett rész: 261. Az esetet említi Pehm 1934.186. 516 Együtt írták össze például a veszprémi esperesi kerület településeit 1734-ben. VÉL 1.1.13. fasc. 1. no 7. 517 Sümeg, 1746. szeptember 3. VÉL I.1.39.b. tóm. 2. 276-278. 518 Helynökként az egyik első döntése volt Bírónak a somogyi esperesi kerület kettéosztása. Az újonnan kialakított somogyi alsó vagy igali kerület élére nevezte ki Kis Istvánt, aki 1735 márciusától egészen a kanonoki javadalomhoz jutásáig ellátta az ideiglenesen újraegyesített somogyi kerület esperesi feladatait. Kinevezése a somogyi alsó kerület élére: 1734. X. 1. VÉL I.1.39.b. tom. 1.7.; ideiglenesen megbízva a teljes egykori somogyi kerület vezetésével: 1735. III. 12. VÉL 1.1.39.b. tóm. 1.35. 190
