Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.5. Lehetőségek és korlátok az egyházmegyei elit alakításában Padányi Bíró Márton példáján
AZ ELIT ALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTÁI Mindez azonban elfedte azokat a törésvonalakat, amelyek a testület tagjai között lehettek, s amelyeket csak a források utalásaiból sejthet meg a kutató. A megválasztott káptalani helynök, akit a királynő hamarosan veszprémi püspöknek nevezett ki, eddigre már tisztes egyházmegyei karriert tudhatott maga mögött. Lelkipásztori szolgálatát Batthyány-birtokon, a Fejér megyei Bicskén kezdte meg, ahol 1723-tól kezdődén öt esztendeig tevékenykedett a település első plébánosaként.513 Acsádi Ádám 1728 őszén, 32 éves korában nevezte ki veszprémi kanonokká, a rákövetkező évben Strattmann Eleonóra, gróf Batthyány Ádám országbíró özvegye neki adományozta a felsőörsi pré- postságot.514 Bíró előbb a székesegyházi főesperesi javadalmat kapta meg főpásztorától (1733), majd egy évre rá Acsádi helynökévé nevezte ki a 38 éves kanonokot. 1736-ban lépett elő egy javadalmat átugorva éneklőkanonokká. Mindezeket a javadalmakat és tisztségeket szokatlanul fiatalon érte el. Az 1700 és 1777 között kinevezett 24 mesterkanonok közül 23 személynek ismerjük legalább hozzávetőleg a kinevezéskori életkorát. Az átlagéletkor 41 év volt. Bírónál fiatalabb korban mindössze hárman nyertek javadalmat a káptalanban: Pápai János (25), Séllyei Nagy Ignác (27) és Stehenics János (29); vele egyidősen pedig Szabadi János (32) jutott be a testületbe. Az éneklőkanonoki stallumot elnyerő kilenc személy életkorának átlaga 51 év volt, s Bírónál fiatalabb korban csak Séllyei Nagy Ignác kapta meg a javadalmat 30 éves korában. A kilenc helynök életkorának átlaga a tisztség elnyerésekor 50 év volt. A helynöki tisztségről történt leváltása / lemondása 1738-ban nyilvánvaló konfliktusát jelzi főpásztorával, amely az elkövetkező években enyhült ugyan, de Bíró Acsádi életében már közvetlenül nem vett részt az egyházmegye irányításában. Bíró Márton helyét 1738-ban a helynöki tisztségben az Acsádi halálakor ol- vasókanonoki javadalmat birtokló Pöstyéni Mihály foglalta el. A két egymást követő helynök viszonyáról keveset tudunk, de ami kiolvasható a forrásokból, az konfliktusokra, vagy legalább távolságtartásra utal. A Bírónál öt évvel idősebb Pöstyéni kerületi esperesként annak felettese volt bicskei plébánossá- ga idején. Mint azt későbbi pályafutása bizonyítja, egyházigazgatásban jártas 513 Bicskei tevékenységéről lásd Pehm 1934. 51-63. 514 Kanonoki kinevezésének nem bukkantam a nyomára, 1728. november 15-i első említését idézi Pehm 1934. 64. A felsőörsi prépostság adományozásának dokumentumai megtalálhatóak a Batthyány család levéltárában. Az adománylevél Bécsben kelt 1729. november 26-án. MNL OL P 1322 fasc. 172., A türjei és a felsőörsi prépostságokra vonatkozó dokumentumok másolati könyve 131-132. (az adománylevél), 133-134. (Bíró reverzálisa). A prépostságra többek közt Acsádi Ádám is ajánlotta kanonokját. A püspök-kancellár 1729. szeptember 10-én Bécsben kelt, Strattmann Eleonórához írott levelében említi, hogy az előző prépost halálát követően először az alkancellárhoz, gróf Batthyány Lajoshoz fordult támogatásért, aki édesanyjához utasította. Uo. fasc. 172. 377r-v. Bíró szeptember 5-én kelt levelében személyesen is kérte a grófnőtől a javadalmat. Uo. fasc. 172. 379r. 189
