Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.4. Az egyházmegye vezetése: a püspökök és helynökeik
A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE IRÁNYÍTÓI A helynök, amennyiben a főpásztor távol volt az egyházmegyéjétől, szabadon dönthetett helyetteseiről, a ráruházott jogosítványok teljes vagy részleges átruházásáról is. A helynöknek állandó helyettese a korban nem volt. A forrásokban megjelenő substitutus vicarius felbukkanása esetinek tekinthető, s minden alkalommal valamely speciális körülmény indokolta azt. Kizárólag Bíró Márton püspökségének időszakából adatolható a helyettes helynök tevékenysége, s ez a három esetből kétszer a helynöki tisztségben tervezett változás előkészítéseként értékelhető, amikor is a későbbi utódok helyettesként fokozatosan átvették a feladatok ellátását (Orosz Pál —> Lenti István; Lenti István —> Dravec József). A harmadik eset, Kozorics Ferenc helyettes helynöksége pedig az adott időszakban sokat betegeskedő Lenti helyettesítésére szolgált, s elképzelhetőnek tartom, hogy a főpásztor terveiben Kozorics mint leendő helynök szerepelt. Erre a kérdésre a későbbiekben még visszatérek. A helynökök széleskörű felhatalmazásukat - nyilvánvalóan a főpásztor akaratával egyezően - ki is használták, azaz a felmerülő kérdésekben döntéseket hoztak, s végre is hajtották azokat. Ez azonban a püspöki jegyzőkönyvekben fennmaradt bejegyzések, levélmásolatok, valamint az egyházkormányzati iratok között megőrződött levelezéstöredékek tükrében a megyéspüspök folyamatos informálása, vele való egyeztetés mellett folyt. A fennmaradt forrásokban megfigyelhetők ugyan hangsúlybeli eltérések, ezek azonban véleményem szerint lényegileg nem érintik az egyes helynökök jogkörét és módszereit.501 Mindhárom feladattípusra számtalan példát találunk az egyházkormányzati iratokban. Az első csoportba tartozó feladatok elvégzésére gyakran kaptak engedélyt a kerületi esperesek is, nyilvánvalóan a távolság jelentette nehézségek miatt.502 A második csoportba sorolt feladatok ellátását érdemesebb kicsit részletesebben is megvizsgálni. A forrásokból kirajzolódó kép alapján a feladatkör napi rutinként végezhető részét, amelyet elsősorban az egyes településeken élők pasztorációval kapcsolatos gondjainak megoldása jelentett 501 A korábbi kutatás Bíró Márton esetében vetette fel, hogy püspöke tudta nélkül (szándékaival szemben?), önállóan intézkedett, s részben ezzel magyarázta a főpásztor és közte kialakult konfliktust. A helynöksége alatt vezetett jegyzőkönyv magán viseli Bíró Márton stílusát, és a tényleges helyzetnek megfelelően egyes szám első személyben fogalmazott, naplószerű bejegyzései kelthetik azt a benyomást, mintha vikáriusi tevékenységét a főpásztor megkerülésével végezte volna. Ezzel szemben az Acsádival folytatott levélváltás számtalan nyoma fedezhető fel a jegyzőkönyvben, amelyek azt tanúsítják, hogy napi kapcsolatban voltak, s egyeztettek egymással a fontosabb ügyekben. Bíró Márton helynöki tevékenységének értékelése Petrák 1949. 33. és Dénesi 2006. 146. Példa az egyezetésekre helynöksége éveiből: VÉL I.1.39.b. tóm. 1. 205. oldalig passim, például 1735. XI. 18-22.: uo. 88. (személyesen a plébániák helyzetéről); Bíró leváltása előtti utolsó ismert levélváltásuk 1738. VI. 25.: VÉL 1.1.6. fasc. 3. no 47. 502 Erre bőségesen találhatunk példákat a fehérvári kerület jegyzőkönyvében. SzPL no 5068. 184
