Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.4. Az egyházmegye vezetése: a püspökök és helynökeik
A PÜSPÖKÖK ÉS HELYNÖKEIK- beleértve ebbe a lelkipásztorok plébániákra történő kinevezését,503 a plébániák területi észszerűsítését, stb. a helynök önállóan szervezte. Lépéseiről azonban levelei útján folyamatosan tájékoztatta főpásztorát, aki szükség esetén korrigálta a helynök döntéseit. Ritkán, de fordított esetre is akad példa, amikor a főpásztor döntését a helynök nem hajtotta végre, hanem helyismerete birtokában felülbírálta azt. Dravec József helynök egy Bíró Mártonnak írott leveléből értesülünk arról, hogy a főpásztor a minap Sümegen úgy határozott, hogy a két veszprémi káplán közül az egyik kerüljön az újonnan alapított pakodi plébániára. A helynök azonban a perkátai káplánt, Szabó Ferencet küldte a főpásztorhoz, hogy ha a jelöltet ő is megfelelőnek találja, Pakodra küldje plébánosnak. Indoklásképpen előadta, hogy a veszprémi plébános — aki egyben a szeminárium prefektusa is — egy káplánnal nehezen láthatja el a feladatait.504 Megjegyzendő, hogy Dravec korábban maga is volt veszprémi plébános. Végül kompromisszumos megoldás született, Szabó Ferenc Lengyeltótiba került plébánosnak, de a főpásztor egyik veszprémi káplánt sem helyzete el a településről. Jelentősebb ügyek felmerülése esetén a főpásztor és a helynök előzetesen egyeztethetett, álláspontjukat közösen alakították ki.505 1710 és az egyházmegye felosztása, 1777 között nyolc helynök tevékenykedett az egyházmegyében. Valamennyi helynök a káptalan tagja volt, ami természetes is, hiszen ez biztosította a helynök számára a megfelelő jövedelmet és tekintélyt. A korszak helynökeinek kinevezésükkor birtokolt javadalmát, valamint helynökként történő előrelépését mutatja a 19. táblázat. A káptalani stallumok közül egyértelműen a nagypréposti, olvasókano- noki és éneklőkanonoki jelentette a helynöki tisztséghez méltó javadalmat. A nyolcból három személy bírt alacsonyabb stallumot kinevezésekor, ők a következő javadalomüresedés során léptek előrébb. Az adatok arra mutatnak, hogy a püspökök kinevezésükkor, nyilván mivel nem ismerték az egyházmegye papságát, előszeretettel hozták helynöküket az egyházmegyén kívülről, olyan személyt választva, aki élvezte bizalmukat. Ezt tapasztalhatjuk Volkra, Acsádi és Bíró Márton esetében. Az első két főpap magatartása érthető. 503 Ez a kifejezés így félrevezető, de mindannak összefoglalására, ami teendő egy plébánia betöltésével kapcsolatosan felmerült, talán elfogadható. A plébános kinevezésének folyamatát részletesen lásd az 1.1. fejezetben! 504 1760. XI. 21.: VÉL 1.1.6. fasc. 3. no 113. 505 Bíró Márton helynök 1735. november 18. és 22. között Pápán tartózkodott a főpásztornál, ahol többek közt a felállítandó új plébániákkal kapcsolatban a Helytartótanácshoz felküldendő javaslatról tárgyaltak. VÉL I.1.39.b. tom. 1. 88. Acsádi Helytartótanácsnak küldött levele XI. 22.: MNL OL C 38 Dicec. Veszpr. no 1. 292r-293v., a melléklet uo. 278r-290v. Az ügy annyiban speciális, hogy, mivel plébániaalapításról volt szó, Bíró egyúttal a káptalant is képviselte. De említhetem azt az esetet is, amikor 1762-ben a budai kerület élére keresett esperest a helynök és a főpásztor. Bővebben lásd a 417. jegyzetben írottakat. 185
