Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.2. A veszprémi székeskáptalan tagjai
A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN TAGJAI Tanulságos megnézni azokat a kanonokokat is, akiket a püspöki kegy nem részesített előnyben. Akadtak, akikkel kapcsolatban feltételezhető, hogy a főpásztor kifejezetten mellőzte őket. Dubnicai István a korszak legidősebb kanonokja. 66 éves volt, amikor Acsádi Adám 1740-ben (mester)kanonokká nevezte ki. Dubnicai 1737-től hántai prépost volt, az adományozás jogosságát azonban a káptalan vitatta, azt állítva, hogy a hántai préposti javadalom régtől fogva a káptalan egyik tagját illeti.466 A káptalan és Dubnicai viszonya kanonoki kinevezését követően sem javult meg. A káptalan többször sérelmezte, hogy Dubnicai semmibe veszi rezidenciális kötelezettségét, és nem költözik Veszprémbe. A káptalani statútum 19. pontjára hivatkozva egy káptalani gyűlésen megtagadták a nem Veszprémben lakó kanonokok járandóságának kifizetését.467 Ez a rendelkezés ekkor kifejezetten Dubnicai ellen irányult, aki azzal védekezett, hogy Acsádi Adám rendelkezése szerint mint „oldalkanonok" (canonicus a latere) fel van mentve a veszprémi tartózkodás kötelezettsége, s így a szertartások közös végzése alól is.468 Kedvelt papját Acsádi 1742 tavaszán nevezte ki éneklőkanonokká, s Dubnicai ezt követően 1763-ig, javadalmáról történt lemondásáig viselte azt. Az, hogy az 1750-es évek második felében történt kinevezéseknél Padányi Bíró Márton nem vette figyelembe személyét, talán nem csupán elaggott korának volt köszönhető.469 Hasonlóan némi mellőzöttséget lehet kitapintani Pöstyéni Mihály életpályáját vizsgálva is, erre a későbbiekben még visszatérek. Ezek a példák jól rávilágítanak a kanonokok és az aktuális püspök közötti kapcsolat fontosságára. Mind Dubnicai, mind Pöstyéni Acsádi Adám közelebbi munkatársaként határozható meg, akiket a következő főpásztor, Padányi Bíró Márton, úgy tűnik, mellőzött. A magasabb presztízsű kanonoki javadalmak - éneklő- és olvasókanonok, nagyprépost - kifejezetten azoknak a személyeknek voltak fenntartva, akiket az aktuális főpásztor egyházkormányzati tevékenységének aktív segítőjeként tartott számon. Ebből a körből kerültek ki az egyházmegye helynökei is, vagy megfordítva, az egyházmegye helynökeiként szóba jöhető személyeknek juttatta a főpásztor ezeket a stallumokat. Az is kiemeli ezeknek a javadalmaknak a jelentőségét, hogy ezek viselői nyerték el a tiszteletbeli címek többségét is.470 466 Az ügyet részleteiben tárgyalja Petrák 1949. 32-33. Vö. MNL VeML Xü.l.i.aa. tóm. 8. no 284. [427.], no 286. [430-432.] és no 293. [443-457]. 467 A káptalani ülés jegyzőkönyve: 1740. VEI. 13. VÉL Ш.1.С. tom. 1. 72-73. Az 1667-ben ifjabb Sennyei István püspök által kiadott rendelkezés 19. pontja a kanonokok székesegyházban történő heti szolgálatát szabályozza. Pfeiffer 1943. 50. A káptalani gyűlések látogatását a Padányi Bíró Márton által 1761-ben kiadott rendelkezés szabályozza 14. fejezetében. Pfeiffer 1943. 47. 468 Az 1740. szeptember 28-án tartott káptalani ülés jegyzőkönyve VÉL III.l.c. tom. 1. 75-76. Padányi Bíró Márton püspökségének második felében ismét felbukkant az oldalkanonoki „tisztség". Erre a későbbiekben még visszatérek. 469 Bíró Márton püspökként megpróbálta Dubnicait hántai prépostságától megfosztani, sikertelenül. Petrák 1949. 33. 470 A tiszteletbeli címeket az archontológia az egyes személyek neve alatt tartalmazza. 173
