Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
IV: A veszprémi egyházmegye irányítói - IV.2. A veszprémi székeskáptalan tagjai
A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE IRÁNYÍTÓI a figyelmet, s ez mind Győrrel, mind Péccsel szemben felvethető. A veszprémi püspökök a korban magyar (magyarországi) származásúak voltak (Acsádi Adám, Padányi Bíró Márton, Koller Ignác), s kinevezésüket megelőzően töb- bé-kevésbé intenzív kapcsolatban álltak az egyházmegyével. Ezzel szemben Győrött a püspöki székben a századfordulón Keresztély Ágost szász herceg ült, őt követve pedig Sinzendorf Fülöp Lajos gróf és Groll Adolf. 1743-ig, Zichy Ferenc gróf kinevezéséig tehát külföldi származású főpapok kormányozták az egyházmegyét. Pécsett hasonló helyzetet találunk Nesselrode Ferenc gróf, majd Alvarez Cienfuegos bíboros megyéspüspöksége alatt. Veszprém esetében külhoni származású kivételként az osztrák Volkra Ottó János grófot kell megemlíteni. A kanonoki kinevezések tekintetében azonban nincs különbség az általa és utódai által követett gyakorlat között. A stallumok közötti, korábban már bemutatott rangsor alapvetően korlátozta a püspök döntési szabadságát, de a feltételezhető előrelépési szabályok áthágása nem számított ritkaságnak. A korszakban a káptalanba bejutott 29 személy közül mindössze tíz haladt a javadalmak sorrendjében előre a káptalani ranglétrán,457 s két olyan személyt, akik a (mester jkanonoki javadalmon nem léptek túl.458 Jellemző, hogy az előbbi csoportból csupán egy olvasókanonok (Pöstyéni Mihály) és egy éneklőkanonok (Horvát Pál) került ki, négynégy személy pedig az őrkanonokságig, illetve a székesegyházi főesperességig jutott el. Velük szemben 12 személyt egy vagy több javadalom átugrásával segített feljebb jutni püspöke,459 s további öt személy rögtön magasabb pozícióban került be a káptalanba.460 Előbbiek közül egy tisztséget ugrott át hét személy,461 két tisztséget három személy, három tisztséget pedig két személy. 457 A káptalanba történt bejutásuk sorrendjében, zárójelben utolsóként viselt javadalmuk: Körmendi Imre (őrkanonok), Pápai János (őrkanonok), Stehenics János (őrkanonok), Pöstyéni Mihály (olvasókanonok), Hőgyészi Ferenc (székesegyházi főesperes), Kis István (székesegyházi főesperes), Sárkány Gábor (őrkanonok), Kozorics Ferenc (székesegyházi főesperes), Horvát Pál (éneklőkanonok) és Gicei István (székesegyházi főesperes). 458 A káptalanba történt bejutásuk sorrendjében: Ságodi István és Nagy István. 459 A káptalanba történt bejutásuk sorrendjében, zárójelben utolsóként viselt javadalmuk: Nagy Ferenc (olvasókanonok), Szabadi János (olvasókanonok), Fabsics Mihály (őrkanonok), Bíró Márton (nagyprépost), Szentimrei Szabó Ferenc (olvasókanonok), Dubnicai István (éneklőkanonok), Lenti István (nagyprépost), Kis Pál (nagyprépost), Tőrei László (őrkanonok), Nagy Ignác (éneklőkanonok), Grubánovics Zsigmond (éneklőkanonok) és Tejfalusi György (székes- egyházi főesperes). Nagy Ferencről források hiányában nem lehet eldönteni, hogy pontosan milyen pályát futott be. 1700-ban lett mesterkanonok, majd 1701-től székesegyházi főesperes, ezt követően azonban csak 1713-ban már olvasókanonokként kerül elő. Mivel Albert István őrkanonokként egészen 1715-ig szerepel, Nagy Ferenc biztosan ugrott át javadalmat, azt azonban nem lehet eldönteni, hogy egyet (őrkanonok), esetleg kettőt (őr- és éneklőkanonok). 460 A káptalanba történt bejutásuk sorrendjében, zárójelben elnyert javadalmuk: Zádori Mihály (nagyprépost), Újvári Mihály (székesegyházi főesperes), Potyondi László (olvasókanonok), Orosz Pál (nagyprépost) és Dravec József (olvasókanonok). 461 Közülük azonban Padányi Bíró Márton kétszer is hagyott ki javadalmat. 1736-ban az őr- kanonokságot, 1740-ben pedig az olvasókanonokságot lépte át. 170
