Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)
III. Az egyházszervezet középső szintjének kiépítése
III. Az EGYHÁZSZERVEZET KÖZÉPSŐ SZINTJENEK KIÉPÍTÉSE2“ Az egyházszervezet középső szintjével kapcsolatban a legelső feladat annak meghatározása, mit is értünk ez alatt a korszakban. A fogalmak tisztázása, mint azt a plébánia meghatározása kapcsán már bemutattam, nem annyira egyszerű, mint azt a jelenből visszatekintve a kutató gondolja. Ha a középkori előzményekből indulunk ki, az egyházmegye és a lelkipásztorkodás kereteként szolgáló plébánia között egyértelműen a főesperesség jelenik meg mint köztes egyházigazgatási szint. Ezt találjuk a veszprémi egyházmegyére vonatkozó forrásokban is. Az egyházmegyén belül mind a pápai adójegyzékek, mind az 1550-ben készült plébánia-összeírás főesperességeket különböztet meg. Ezek alatt találhatók a plébániák - további kisebb egységekbe, vicariákba szervezve.284 285 A veszprémi püspökség 19. századi igazgatására vonatkozó korábbi kutatásaim ugyanezt a képet erősítették meg,286 már ami a területi beosztást illeti, hiszen a középkori és a 19. századi főesperesek jogköre között lényeges különbség volt. A középkorban, különösen annak későbbi évszázadaiban a főesperesek gyakorlatilag ordináriusi jogosítványokkal rendelkeztek a főesperességük területén fekvő plébániák, azok plébánosai felett. A teljesség igénye nélkül a jogosítványaik közé tartozott a klerikusok kisebb vétkei fölötti bíráskodás, a főesperesség területén lévő javadalmak betöltése, a főesperesség papjainak területi gyűlések tartása. Árulkodó e tekintetben az esperesi kerületek középkori megnevezése (vicaria) amely egyértelműen jelzi, hogy vezetőik hivatalukat a főesperesektől nyerték el. Mindezek, tekintve, hogy a főesperesek kiválasztásába, mivel e tisztségek a középkor folyamán a káptalan javadalmaivá váltak, a megyéspüspöknek korlátozott beleszólása volt, sértette az ordinárius 284 Az esperesi kerületek változásainak bemutatásához felhasználtam egy korábbi tanulmányom szövegét. Hermann 2008. 285 A pápai tizedjegyzékek kiadása: [Fejérpataky] [1889]. A veszprémi egyházmegyére vonatkozó részek 373-405.; Ortvay 1891-1892. 1. 283-308. A vonatkozó részt Nagy Imre készítette. Fraknói-Lukcsics 1896-1907. II. 64-84., az egyes települések értelmezéséhez lásd ugyané kötet bevezetőjét LXXI-CII. Az 1550-es plébánia-összeírás Karácsonyi-Kollányi- Lukcsics 1912. 454-462. 286 Az egyházmegye 19. századi területi beosztásáról az egyházmegye nyomtatott sematizmusai nyújtanak tájékoztatást. 109
