Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században 1700-1777 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. (Veszprém, 2015)

II. A plébániahálózat kiépítése a 18. században - II.2. Az egyházmegye plébániahálózata

Protestáns felekezetek az egyházmegyében

voltak a katolikusokkal. Egy évtized múltán, 1752/57-ben a protestánsok jelenlétének enyhe csökkenését észlelhetjük a szöveges adatokat olvasva. A korábban lakott 42 település helyett már csak 26-ban említik a protestánsokat, de úgy tűnik, még 17 helységben többségben vannak (potior, potissimum). Ez alapján az összeírás alapján a két protestáns felekezet között nem lehet különbséget tenni. Az 1752/57-ben protestánsok lakta helyek mindegyike az volt korábban is, kivéve Gárdonyt, ott azonban 1746/47-ben senkit nem írtak össze. Az 1770-ben készült összesítés adatai teljesen más képet tárnak elénk. A reformátusok eszerint 14 településen éltek, köztük négy olyanon is, ahol korábban nem regisztrálták őket, s csupán 5 településen éltek többségben. Az evangélikusok helyzete feltehetően a svábok betelepítése következtében ekkor kedvezőbbnek tűnik. 18 településen tűnnek fel, ebből korábban kettőben nem éltek protestánsok. Többséget ugyan csak egy községben alkottak, de két további helyen is megközelítették a katolikusok számát (mindkét helyen több százra tették a számukat).

Ha a két protestáns felekezet közötti átfedést is figyelembe vesszük, akkor 1746/47-ben 42 településen, egy évtizeddel később 26 településen, míg 1770-ben 21 településen regisztráltak protestánsokat az összeírások készítői. Ezzel szemben 1772-ben a megyei hivatalnokok által készített, a „nemteleneket" tartalmazó lélekösszeírás282 szerint 35 településen működött református lelkipásztor, 14-gyel több helyen, mint ahány helyen a katolikus lélekösszeírások református lakosokat említenek, s ezen kívül további 12 település esetén említ az összeírás protestáns lakosokat, azaz összesen 47, részben protestáns lakosságú településről ad hírt. Ennél is érdekesebb azonban az összeírás járásonkénti összesítése, amely felekezetenkénti adatokat tartalmaz.

12. TÁBLÁZAT

Fejér megye nem nemes lakosságának felekezeti megoszlása 1772-ben*

JÁRÁS NEVE

KATOLIKUS

PROTESTÁNS

GÖRÖGKELETI

ZSIDÓ

ÖSSZESEN

bicskei

6371 fő (49%)

5739 fő (47%)

344 fő (3%)

60 fő (0,5%)

12514 fő

csákvári

7626 fő (51%)

6110 fő (41%)

941 fő (6%)

131 fő (1%)

14808 fő

sármelléki

9746 fő (47%)

10622 fő (51%)331 fő (2%)

20699 fő

ÖSSZESEN

23743 fő (49%)

22471 fő (47%)

1285 fő (3%)

522 fő (1%)

48021 fő

* A táblázatban szereplőktől eltérő számokat kapunk, ha nem a járásonkénti, felekeze- tenként tagolt összesítőket vesszük alapul, hanem a települések adatait, ahol azonban csupán nemre és életkorra, illetve a szolgai állapotra történik utalás, felekezetekre nem. A települések korabeli összesítése szerint a csákvári járásban 15 595 főt, a bicskei járás282 Fejér megye 1772. január 18-ai részgyűlésére a megye településeinek lakosairól készített járásonkénti összesírás MNL FML IV.l.i. 1. doboz, további jelzet nélkül.

105