Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
A háborús esztendők
Üzlet és Diplomácia ahol az ügyvezető igazgató kalauzolta őket.280 A decemberi magyar hadüzenet miatt a következő év folyamán azonban nemcsak a diplomáciai, hanem a gazdasági kapcsolatok is megszakadtak a két ország között, ami egyúttal Herend számára is az exportlehetőség lezárulását jelentette. Gulden tiszteletbeli portugál alkonzuli feladatának legfontosabb célja Magyarország és Portugália közötti gazdasági kapcsolatok erősítése volt. Mivel meglehetősen későn kezdődött el a két ország közötti kapcsolatfelvétel, ezért legtöbb esetben személyes és már meglévő üzleti kapcsolatokon, azaz jórészt informális csatornákon keresztül alakultak kontraktusok portugál és magyar magánszemélyek, cégek között.281 Diplomáciai megbízatását természetesen a herendi porcelánok reklámjára, értékesítésére is felhasználta. Ennek eredményeképpen 1939 és 1943 között folyamatosan nőtt a Portugáliába szállított dísztárgyak és étkészletek száma.282 A fennmaradt kisszámú forrás alapján kijelenthető, Portugáliával mind üzleti, mind diplomáciai úton keresztül ígéretesnek látszó kereskedelmi csatornák kezdtek kialakulni. Ez utóbbira egy jó példa, hogy 1942 augusztusában például a lisz- szaboni argentin követ rendelt étkészleteket.283 A portugál piac, más semleges országokhoz hasonlóan éppen Magyarország hadba lépését követően értékelődött fel. A tengelyhatalmak mellett ezekben az években Svájc, Svédország, Törökország és Portugália maradt az egyetlen lehetőség a herendi porcelánok értékesítésére. A háborús évek alatt üzleti szempontból az 1941-es esztendő számított a legsikeresebbnek. Igaz, hogy a nyugat-európai és tengerentúli piacok elvesztése érzékeny hiányt okozott, ám a német és olasz export nem várt sikereket hozott. Ebben az évben 358626 pengő értékben szállítottak a Német Birodalomba, míg egy évvel korábban csak 159236 volt a bevétel.284 Olaszországba 1941-ben 98055 pengő értékben exportáltak, ám sajnos az egy évvel korábbi forgalomról nincsen közvetlen adatok. Ez az esztendő a semleges államok tekintetében is a legsikeresebbnek mondható. Svájcból például majd kétszer annyi, 11186 pengő értékben rendeltek porcelántárgyakat, mint egy évvel korábban. A megnövekedett rendelések teljesítéséhez természetesen az alkalmazottak számát is növelni kellett. Ennek következtében az 1944-ig folyamatosan nőtt a porcelángyárban és a fővárosi irodában dolgozó alkalmazottak létszáma.285 280 MNL VeML XI.46.c.aa.VII. 2. tétel. 281 Paikert 1952: 7. 282 1939-ben 1811, míg 1943-ban 35285 pengő értékben értékesítettek porcelántárgyakat Portugáliába, elsősorban a lisszaboni Leitäo & Irmáo cégen keresztül. MNL VeML XI.46.c.ee. 10. tétel 283 Mind a rendelések, mind a szállítás lebonyolításában komoly segítséget jelentett Wodianer Andor lisszaboni magyar követ. MNL VeML XI.46.c.cc.II. 26. tétel. 284 MNL VeML XI.46.c.ee. 10. tétel 1941. 285 Lásd: 1. táblázat. Az alkalmazotti létszám kapcsán fontos megemlíteni, hogy a munkavállalók száma bizonyos időszakoktó, elsősorban a mezőgazdasági munkáktól függően változott. Ennek következtében sokszor a megrendelésektől is függetlenül változó számban dolgoztak a 98
