Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Az ügyvezető igazgató első éve
Üzlet és Diplomácia Az ügyvezető igazgató első éve Az 1926-os esztendő komoly fordulópontot jelentett a porcelángyár életében. 1926. május 4-én elhunyt Farkasházy Jenő, a részvénytársaság vezérigazgatója, többségi részvénytulajdonosa. Néhány hónappal később Gulden Gyulát ügyvezető igazgatóvá nevezték ki. Farkasházy halálával közel egy időben egy komoly befektető jelent meg a vállalat mögött. Az 1926. április 24-én tartott igazgatósági értekezleten Fléderváry Lehel bejelentette, hogy sikerült előzetes megállapodásra jutni az Iparosok Országos Központi Szövetkezetével.97 A magyar állam által 1924-ben átszervezett szövetkezet jelentős hitelt nyújtott, amelynek segítségével a részvénytársaság forgótőkéhez jutott, így már az év második felére sikerült pénzügyi mutatóm javítani. Az IOKSz megjelenése nemcsak financiális, hanem a működés szempontjából is egyensúlyt teremtett. Strukturális változás is történt, hiszen az 500 millió korona alaptőke az új pénznem bevezetése miatt 250 ezer pengőben lett megállapítva.98 Az előző vezetés távozása után 1926 októberében a Budapesti Királyi Törvényszék mint cégbíróság felé bejelentették az új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok érkezését.99 Közülük kétségkívül legmeghatározóbb a június 10-ei közgyűlésen elnöknek választott, ekkor többek között az IOKSz elnöki pozícióját is betöltő gróf Fladik János100 volt, akinek még csak 97 Az IOKSZ egy éves futamidőre ezerötszáz millió koronát volt hajlandó rendelkezésre bocsáj- tani. Fedezetként a herendi gyár ingatlanjait ajánlotta fel a vállalat igazgatósága. A kamatok megfelelő törlesztése esetén a futamidőt közös meghatározással kitolhatták. Emellett 625 ezer darab részvény fedezetként ugyancsak az IOKSZ-hoz került. A hitelt biztosító IOKSZ ezen túl két igazgatósági és egy felügyelőbizottsági tagot delegált, valamint bármikor beletekinthetett a könyvelésbe, in: MNL VeML XI.46.c.aa.I.l.tétel, 1926. április 24. 98 MNL VeML XI.46.c.aa.21.tétel 99 Budapesti Királyi Törvényszék mint cégbíróság, 20581/15.1926.sz végzése. 100 Hadik János (1863-1933) Kassán elvégzett elemi iskolái után a bécsújhelyi Theresianumban lépett katonai pályára. Egészen 1893-ig szolgált a monarchia hadseregében, amikor is főhadnagyként szolgálaton kívül helyeztette magát. Ezt követően visszavonult tornanádaskai birtokára, ahol gazdálkodni kezdett, illetve aktívan részt vett a vármegye társadalmi, politikai és gazdasági életében. 1894-ben örökös jogon tagja lett a felsőháznak, innen datálódik politikai pályafutása. 1901-ben a Szabadelvű Párt jelöltjeként mandátumot szerzett az abaújszíni kerületben, 1904-ben kilépett a pártból. 1906-1910 között a Wekerle-kormány belügyminisztériumi államtitkára. 1910-1912 között nem vállalt mandátumot, majd 1913-1918 között az újjászervezett Országos Alkotmánypárt alelnöke volt. 1918. október 29. és október 31. között miniszterelnök, azonban kormányt már nem tudott alakítani. Ezt követően visszavonult a politikától, és inkább a gazdasági, szövetkezeti életben vállalt szerepet. 42
