Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)

A Herendi Porcelángyár a 20. század első évtizedeiben

A Herendi Porcelángyár Rt. a 20. század első felében Mór unokájánál maradt, míg a többi a vezetőségi tagok és kisrészvénye­sek birtokába került. Az új összetételű vállalkozás első vezérigazgatója Farkasházy Jenő maradt, aki később művészeti igazgatóként vállalt szere­pet a részvénytársaság vezetésében. Farkasházynak biztosították azon jogát is, hogy művészeti vezetés terén utódját ő maga választhassa majd ki. Az Rt. alapítói a hagyományok és szakmai alapelvek szem előtt tartása mellett egyetértettek abban, hogy a világpiacon csak egy lényegesen hatéko­nyabb üzletpolitikával és a minőség következetes szem előtt tartásával lehet sikereket elérni. Ennek érdekében szükségesnek tartották egy budapesti kép­viselet megalapítását. A vállalatvezetés hosszas mérlegelés után 1923 őszén úgy döntött, hogy saját ingatlan vásárlása helyett inkább egy frekventált he­lyen lévő bérelt lakásban nyitja meg budapesti irodáját. A választás a Váczi utca 20. számra esett, ahol a részvénytársaság igazgatósági tagjának, Hubay Jenőnek a feleségétől, Cebrián Róza grófnőtől vettek bérbe egy öt szobás la­kást. Érdekes, hogy szintén ebben a házban bérelt ügyvédi irodát Gulden és Hubay Cebrián Andor gyermekkori jó barátja, Nitsche Zoltán is.72 Rövid átalakításokat követően 1924 nyarán megnyílt a Herendi Porcelángyár Rt. fővárosi mintatára, ahol az értékesítés mellett irodai mun­kát is végeztek a vállalat tisztviselői.73 A belvárosi iroda rövid időn belül a porcelántárgyak iránt érdeklődő hazai és külföldi magánszemélyek, illetve kereskedők közkedvelt találkozási pontjává vált. A világhírű gyár termé­keinek jelentős részét a hazai és külföldi kereskedelmi partnerek és ide betérő turisták körében éppen az itt kiállított alkotásoknak köszönhetően tudta értékesíteni.74 Országos Iparművészeti Múzeum főigazgatója; Pfeifer Ignác egyetemi tanár; Héderváry Lehel ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő; Várady Gábor ügyvéd; Salusinszky Gyula a Lloyd Bank alelnöke; Pálmai Lajos közjegyző, politikus; Sebestyén Arnold újságíró, az Est lapok igaz­gatója; Csécsey József (mindössze egy napig); Farkasházy Zsigmond ügyvéd, országgyűlési képviselő. Rajtuk kívül négyen, Hubay Jenő hegedűművész, a Magyar Zeneművészeti Akadé­mia elnöke, Fónagy Aladár a Mobil Bank igazgatója, Petrovics Elek a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Végh Gyula, a Magyar Iparművészeti Múzeum főigazgatója bejegyzési kérel­mük elbírálására vártak. 72 Nitsche Zoltán ügyvéd irodáját az 1920-as évek a IV. kerület Deák Ferenc u. 7. alá helyezte át, ahol többek között az Első Magyar Részvényserfőzde képviseletét is ellátta. 73 MNL VeML XI.46.c.aa. 1.28. tétel. 74 Szűts 2014: 223. 33

Next

/
Thumbnails
Contents