Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Gulden Gyula a Herendi Porcelángyár Rt. alkalmazásába kerül
Üzlet és Diplomácia Gulden Gyula a Herendi Porcelángyár Rt. alkalmazásába kerül 1923. november 21-én a budapesti Mobil Bank Rt. hivatalos helyiségében megtartott igazgatósági ülésen javasolták, majd azonnal el is fogadták Gulden Gyula kereskedelmi igazgatóvá való kinevezését.75 Ennek értelmében a 25 éves, pesti cityből érkező, több nyelven kitűnően beszélő Gulden feladata a beszerzés és értékesítés intézése, felügyelete, azaz a napi ügyvezetés lett. Feltételezhetően találhattak volna nála sokkal tapasztaltabb „menedzsert" is, de úgy tűnik, ahogy a részvénytársaság alapítóinak kiválasztásánál, így ennek a pozíciónak a betöltésénél is fontos szempont volt a jó ismeretség, a hasonló világszemlélet és a bizalom. Érdemes röviden megnézni, hogy az ifjú Gulden Gyula milyen társaságba került be. Az alapítók életpályáját végignézve jó néhány kapcsolódási pont fedezhető fel, amelyek háttere egy közös szellemi közeg és az ebből fakadó világszemlélet, illetve politikai preferencia volt. Ha nem is mindenkire, de a többségre jellemző lényeges vonásokat akarjuk meghatározni, úgy esetükben leginkább olyan, a dualizmus korában szocializálódott, nagyrészt asszimiláns selfmade manekről beszélhetünk, akik a fővárosi politikai és gazdasági élet ismert szereplőivé váltak a 20. század első évtizedére.76 Politikai irányultságuk egyrészt a Függetlenségi és 48-as Párthoz köthető, Farkasházy Zsigmond és Héderváry Lehel esetében egyértelműen, hiszen ők a párt színeiben országgyűlési képviselők is voltak. Másrészt pedig közismerten Rassay Károly ellenzéki körébe tartoztak, így például Pfeifer Ignác, illetve az 1924 júniusában az igazgatóságba választott Marczali Henrik is.77 Szintén egy közös szellemi közeget jelentett az 1922-ben, Fischer Ödön78 igazgatósági tag által alapított, a magyar szabad kereskedelmet támogató Cobden Szövetség, illetve a részvénytársaság alapításakor a háttérben 75 MNL VeML XI.46.c.aa.I.l.tétel. Gulden Gyula 1923 és 1926 között a vállalat kereskedelmi igazgatója volt, majd 1926-tól ügyvezető igazgatója. 76 Köszönet Eőry Áronnak a kapcsolathálók feltárásában és tipizálásában nyújtott segítségéért. 77 L. Nagy 1980: 65. 78 halasi Fischer Ödön (1885, Budapest-1965, Budapest) közgazdász, szerkesztő. A Világ című polgári radikális (szabadkőműves) lap egyik alapítója és tulajdonosa, Jászi Oszkár köréhez tartozott, 1922-ben megalapította a szabadkereskedelemért síkra szálló magyarországi Cobden Szövetséget, 1924-től az OMKE tagja. Miután 1926-ban betiltották a Világot, Fischer Ödön és üzletfelei megvásárolták a Magyar Hírlap Rt.-t, amelynek elnöke lett. Emellett többek között a Fischer Simon és Társai Selyemáruház társtulajdonosa is volt. 34
