Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)

Erősödő állami kontroll

I Erősödő állami kontroll betartatására, valamint a katasztrofális közellátás ellenőrzésére létrehozták a Magyar Allamrendőrség Budapesti Főkapitánysága alá tartozó Gazdasági Rendőrséget. Ez a szervezet már a kezdetektől szinte korlátlan függetlensé­get élvezett, hiszen beszámolási kötelezettsége kizárólag az 1945 őszétől a Magyar Kommunista Párt által jelölt belügyminiszter felé volt.462 A magyar kormányzaton belül egyre nagyobb befolyással bíró kommu­nisták nem titkolt célja a magánszektor államosítása volt. Ez természetesen szemben állt a piac Nyugat-Európában bevett ideájával, ami miatt az 1945 és 1947 közötti években a kereskedelmi kapcsolatokat ellentmondások és fe­szültségek jellemezték. Svájcnak a háborút követően kiemelt szerep jutott a magyar külkereske­delemben.463 Az alpesi ország semlegessége a kétpólusúvá váló Európában, a szovjet érdekszférába betagozódó Magyarország számára is lehetősége­ket rejtett. A Gazdasági Főtanács 1947 szeptemberében találóan fogalmaz­ta meg a helyzetet. „A svájci nyitott kapu fenntartása a gazdasági feszültségek esetleges fokozódása esetén különösen nagy jelentőséggel bírna. "464 A diktatúra kiépítésének folyamatában fontos szempont volt, hogy ezt a „nyitott kaput" az állam felügyelje és az egyre kevésbé önálló magánszektor esetleges kap­csolatait kontrollálja. Különösen igaz volt ez egy olyan világhírű vállalat esetében, amely jól ismert márkának és fontos valutaforrásnak számított. A valuta a Magyar Nemzeti Bankon keresztül érkezett a vállalat számlájára, a bank kalkulációs osztálya pedig már 1946 őszén több esetben kért indok­lást és beszámolót a svájci partner céggel kapcsolatban.465 Ezekben a hónapokban a kommunista párt által irányított és felügyelt bel­ügyminisztérium természetesen figyelemmel kísérte a több szempontból is gyanús, az előző rendszer elitjét véleményük szerint maximálisan kiszolgá­ló vállalatot és annak vezetőit. Különösen figyelemreméltónak találták azt a tényt, hogy 1945 nyarától szinte napi levélváltás folyt a vállalatvezetés, jele­sül Hubay és a Genfben élő Gulden között. A megerősödő állami kontrollnak hamarosan közvetlen következmé­nyei is lettek. 1947. február 28-án az Elhagyott Javak Kormánybiztossága és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság küldöttsége járt a Duna utca 1. szám alatti irodában, hogy lefoglalják és átvegyék a Warnecke és Társa Rt. ingóságait. A hivatalos látogatás végén azonban minden mozdítható tárgyat elszállí­terelnök, tagjai pedig az iparügyi és a közlekedésügyi miniszter, a 3650/1946. ME sz. rendelet alapján a pénzügy- és a közellátásügyi miniszter voltak. 462 Molnár 2010:46. 463 Tréfás 2013: 74. 464 Idézi: Tréfás 2013: 74. 465 Az MNB az Artica szerződésben megállapított haszonkulcsát firtatta. Hubay Cebrián Andor 1947. január 9-én küldött válaszlevelében mindezt az Artica által intézett szállítási és vámkölt­ségekkel indokolta, amelyek különösen jelentősek volta a tengerentúli üzletek esetében. MNL VeML XI.46.c.aa. 37. tétel. 143

Next

/
Thumbnails
Contents