Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete Az épületek majd kétötöde (39%-a) emeletes. Vízvezetékkel ellátottak voltak a csikólegelői bányászházak, és a Szövetkezeti lakótelep házai. A MASZOBAL- és az Erőmű-lakótelepeket szennyvízcsatornával is ellátták. A vizsgálat számba vette az oktatási intézményeket is, a 17 általános iskolai tanteremben 1.254 gyerek, hat gimnáziumi tanteremben 292, a három MTH tanteremben 216 diák tanult. A területfelhasználási mérleg szerint az 535,75 ha vizsgált terület 28 %-a lakóterület, 8 %- iparterület, közel fele (49 %-a) mezőgazdasági terület (262,72 ha) volt. Ezen a területen összesen 10.297 fő élt, ebből belterületen 7.242 fő, külterületen 2.655 fő. A gazdálkodó életforma és az ennek megfelelő falusias beépítés jellemezte a község központját. A település második súlyponti területe a timföldgyári és erőműi (a későbbi Marton Sándor) lakótelep többszintes, a Szövetkezeti lakótelep földszintes, szabadonálló épületekkel épült be. A szénosztályozó és a kenyérgyár helyét kijelölte a terv. A tervezők megvizsgálták a település egyes területeinek beépítésre való alkalmasságát. Ajkán kevés építésre alkalmas területet találtak, ezért Tósokberénd felé tájékozódtak. A tervezők szerint lakásépítés céljára a vasúttól délre eső terület nem jöhet számításba, mivel a településtől elszakadt. A megállapítás településszerkezeti szempontból szakszerű és megalapozott. Később, a hatvanas években készült tervek is tovább éltetik ezt a helyes minősítést. A gyakorlat azonban minduntalan felülírta. A Csikólegelő beépítése a nehézipari miniszter kijelölése alapján már az ötvenes évek elején elindult, annak ellenére, hogy megközelítése körülményes volt. A terv új építési területeket egyrészt a községközpont szanálásával javasolt teremteni, másrészt a település északi és nyugati még be nem épített területeinek a felhasználásával. Ajka és Tósokberénd között találtak alkalmas mezőgazdasági művelési területet lakásépítés céljára. Néhány év múlva itt hozták létre a tósokberéndi bányászlakótelepet. A tervezés folytatásáról és tartalmáról nem rendelkezem információval. A következő általános rendezési terv, az Ajka - Tósokberénd településvázlata 1957. december 13-án készült el. A két tervfázis között több mint másfél év telt el. Nem zárhatjuk ki, hogy ezzel a vizsgálattal alapozták meg a településvázlatot. 10. „Ajka-Tósokberénd községek településvázlatát'' a Városépítési Tervező Vállalatnál Morbitzer Andor tervező készítette 1956-ban.135 A dokumentáció két fő részből áll, tervezési programból és településvázlatból. A terv, az akkor még két önálló község területét együtt kezelte 10.1 A tervezési program foglalkozott mindkét település fekvésével, természeti viszonyaival, népességével, iparával és a 10 évre szóló lakásigényeivel. A lakásigényeket a háztartások számának előre becslésével határozta meg. A háztartások számát a természetes szaporulat (1.000 fő, illetve 250 háztartás), az üzembővítések létszámigénye (1.318 fő, illetve 880 háztartás), a meglévő lakáshiány és avulás (2.242 háztartás), valamint az ingázók (700 háztartás) száma 135 Forrás: MNL OL XXVI-D-8-f VÁTI Tervtári iratok 1953-1964 78. doboz 94
