Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai alapján kalkulálta. 4072 háztartás részére kellett volna 10 éves távlatban lakást építeni. Ezt a számot a tervező irreálisnak minősítette, úgy ítélte meg, hogy a közművek, a közintézmények, utak építése nem tudná követni ezt a „túlzott méretű" lakásépítési tempót. Ezért egyszerűen megfelezte az egzakt számítások eredményét, és csupán 2036 lakás építését vette célba. A terv a 2.036 lakást 620 többszintes épületben helyezte el. Ez a lakásszám valósult meg egyébként a terv időtávlatában, 1970-ig. A tervezők a várható népesség számot túlbecsülték. Ajka népessége Tósokberénddel együtt 1960-ban 15 ezer főt számlált. A terv a lakosságszámot 1970-re, a két településre együttesen 26 ezer főre kalkulálta, ezzel szemben csupán 20 ezer főre nőtt a lakosság. 20 év távlatában 36 ezer főt vártak, ehelyett ténylegesen alig érte el a 30 ezer főt a népességszám. A házhelyek iránti igények kielégítésére az 1. számú fejlesztési területnek jelölt Ajka és a 2. számú fejlesztési területnek jelölt Tósokberénd területét egyaránt számításba vették. A többszintes épületek számára a Bauxit136 és az Erőmű-lakótelepek még be nem épített részét jelölték ki. Az ajkai Szőlőhegyet a magánlakás-építés számára szemelték ki. A tervezők a két település közintézményeinek kapacitását a szűknek találták. Például a néhány tantermes, apró iskolaépületek szétszórtan helyezkedtek el a településben. Két kultúrházat javasoltak felépíteni, az egyiket a városközpontban, a másikat Tósokberénd tervezett alközpontjában. A tervezők visszafogottan kezelték a közintézmény fejlesztést, ahogy a lakásszükségletek kielégítését is. A község jó részének vízellátását közkutakról tervezték. A régi, csupán 1.500 fő szennyvizének kezelésére alkalmas tisztítómű helyett egy új, 25 ezer fő ellátására alkalma szennyvíztisztító telep építését javasolták. Számoltak a Torna-patak szabályozásával és a Petőfi utca korrekciójával az Erőmű- lakótelep déli peremén. Ajka forgalmi helyzetét kedvezőtlennek, úthálózatát a forgalom lebonyolítására alkalmatlannak ítélték, ezért átvették a városközpontra 1952-1953. években készült részletes rendezési tervben először megjelent településszerkezet javító elemeket. A tervezés idején a bakonygyepesi út áttörés munkái már elkezdődtek, a feltöltési munkák folytak. Ennek ellenére a Kossuth utca déli tovább vezetésével még mindig számoltak. Amint elkészült a bakonygyepesi út az új nyomvonalon, a vasúti felüljáróval együtt, ez a megoldás háttérbeszorult, majd kikerült a tervekből. 10.2 A településvázlat három lakásépítési területet jelölt ki. A Tósok- beréndtől északra fekvő mezőgazdasági területet, az ajkai Szőlőhegy egy részét, és a Bauxit -lakóteleptől északra eső területet. Szanálást csak a városközpont területén irányzott elő, minimális mértékben. A település területét a beépítés szintszáma, és a beépítés jellege alapján tagolta magas, alacsony és falusias beépítésű tömbökre. Magas beépítésű tömbként határolta le a Bauxit-lakótelepet, az Erőmű-lakótelepet, a Városközpontot, amelyet a Táncsics utca, a Lenin út és a Torna-patak 136 A MASZDBAL 1955-ben megszűnt (Tilhof, 2009,224), ezért a lakótelep neve ettől kezdve Bauxit-lakótelep. 95
