Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete helyét véglegesen kijelölte. Szinte csak az Ereszvényes dűlő felhasználása változott később jelentősen. Nagyobb zöldterület hozott a sportpálya, a mai nevén Kossuth park, a Kaszinó előtti park, a vasút és a Torna-patak mentén, valamint a Gimnáziumtól és MTH iskolától keletre eső vizenyős területre. Az első általános rendezési terv a település területét szomszédsági egységekre osztotta. A felosztás külön kezelte a két nagy lakótelepet, valamint az ősközséget. Közöttük a határvonalat a Sport utca és a Kossuth utca képezte. Határvonalat képezett a Torna-patak is. A felosztás sorszámozása nem követte a település egyes részeinek keletkezés történetét. Nem az ősközség kapta az 1. sorszámot. A kialakított egységekből arra következtehetünk, hogy a lehatárolás a különféle építési akciókhoz, az eltérő finanszírozási forrásokhoz és a különböző beruházókhoz köthetők. Az 1. szomszédsági egységnek az akkor Erőmű-lakótelepnek, később Marton Sándor lakótelepnek nevezett egységet jelölték. A 21 hektáros területén, 4.000 lakos terveztek letelepíteni. A lakótelep az államigazgatás (a Veszprém Megyei Tanács) beruházásában épült, telepszerű többszintes formában. A lakótelep határait a Petőfi utca és az Ifjúság utca, valamint Ajka és Tósokberénd községek közötti határ és a Sport utca adta. A 2. szomszédsági egységet a timföldgyár lakótelepe képezte. Területe 24,3 ha, tervezett népességszáma 3.600 lakos. A lakótelep beruházója az ipari vállalat volt. Szintén telepszerű, többszintes formában valósult meg. A szomszédsági egységet a Petőfi utca és az Ifjúság utca, valamint a Sport utca és a Kossuth utca, illetve a Templomdomb határolta. A 3. szomszédsági egység területe gyakorlatilag a régi Ajka földszintes beépítésű területével egyezett meg, amely kiegészült a Babucsa dűlővel, mai Domb utca környékével. Az egység területe tehát a Kossuth utcától a Fiastyúk utcáig, illetve a Táncsics utcától az Alkotmány utcáig terjedt. A területet az egyedi telkes földszintes családiházas beépítés jellemezte.123 Területe 58,5 ha, tervezett népességszáma 2350 lakos. A 4. szomszédsági egység két részből állt a Szövetkezeti lakótelep területéből, valamint a Csikólegelő területéből. Az utóbbit látták el a 4/a jellel.124 Az egység területe a Gyár utcától keletre és a Torna-patak valamint a vasút közötti területre terjedt. A két területen eltért egymástól a finanszírozás és a beruházás formája. A Szövetkezeti lakótelepen önerős csoportos lakásépítőszövetkezeti formában épültek fel a lakóházak, a Csikólegelőn a bányavállalat szervezésében. Mindkét helyen alacsony szintszámú lakóépületek épültek. A 4. szomszédsági egység területe 43,7 ha, tervezett népességszáma 4.370 fő. A 4/a területe 24,8 ha, tervezett népesség száma 1.000 fő. Kijelöltek még egy 5. szomszédsági egység is, Bódé területét, amelynek teljes területét építési tilalom 123 MNL VeML XV. 18. c. Tervrajzgyűjtemény Trf 1741 99. doboz 124 MNL VeML XXIII. 703 Ajka Községi Tanács VB iratai 40. csomó 78
