Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai tárása és összehangolása céljából. Látható, a település fejlesztését nem a község politikai képviselete, nem is a megyei tanács, hanem a település legnagyobb ipari vállalata koordinálta. A megbízást sem a terület- és településfejlesztésben érdekelt miniszter adta, hanem az egyik gazdasági tárca irányítója. Mindez az iparfejlesztés abszolút dominanciáját dokumentálja a korszakban. Az ALUTERV 1959. július 1-jére elkészítette Ajka község 15 évre szóló távlati fejlesztési tervét.98A tanulmány foglalkozott a település adottságaival, fejlesztési igényeivel, a terv ellátottsággal és megfogalmazott javaslatokat is. Ajkát és Tósokberéndet a tervezők már a közigazgatási döntés előtt együtt kezelték. Adottságként rögzítették, hogy a két település együttese hosszan elnyújtott településtest alkot. A többszintes épületekből álló lakótelepekkel szemben Ajka településmagja földszintes épületekből állt. Szennyvízcsatornát csak a két lakótelepen építették meg. Az 1600 főre tervezett szennyvíztisztító telep ekkora túlterheltté vált. A vízellátást a Szélesvízre telepített víznyerő kutakból oldották meg. Az anyag rögzítette a két település 1959. évre jellemző adatait. 19 ezer fő népességet és, 5.202 lakást számoltak össze. Általános iskolai oktatás tanterem 32, a középfokú oktatás 15 tanteremben folyt. Az óvodai férőhelyek száma 243 volt. Az egészségügyi intézmények között a szakorvosi rendelőt, a szülőotthont és a 2 állásos mentőállomást vették számba. A tanács, a rendőrség, a posta, a tűzoltóság, a gyógyszertár elavult épületekben kaptak helyet. A településen - leszámítva a timföldgyár lakótelepét - hiányoztak a korszerű utak. A Gyár utca és a Marton Sándor lakótelep utjai még csak ekkor épültek. A fejlesztési igények meghatározásakor az ipar létszámigényéből indultak ki. Számba vették a legnagyobb foglalkoztatókat és meghatározták ezeknek a 15 éves távlatban várható létszám igényeit. A tanulmány készítés idején, 1959-ben összesen 6.780 fő dolgozott a nyolc legnagyobb üzemben. A 15 év alatt ez a létszám, a tervezők szerint 8.226 főre emelkedik. A várható létszámnövekedés tehát 1446 főre kalkulálták. A dolgozók lakhely szerinti megoszlása szerint helyben vagy közel lakott 3.346 fő, bejárt 3.434 fő, tehát valamivel több, mint a dolgozók fele (50,6 %). A lakásigényt egyrészt a bejárók felének feltételezett beköltözéséből, (ami 1.150 lakás építését igényelte), másrészt az ipartelepek létszámbővüléséből (ami 480 lakást igényelt), harmadrészt a közigazgatás és a szolgáltatás létszám növekedéséből (eredő további 250 lakással) kalkulálták. A szanálás miatt 1.150 lakást, a természetes szaporulat miatt 250 lakást, a Bauxitbánya dolgozó lakásigényének kielégítéséhez 100 lakást tartottak szükségesnek építeni. Összesen tehát 3.380 lakás építését tervezték Ajkán az elkövetkező 98 MNL VeML XV. 18 c Tervrajzgyűjtemény Trf 2537. 173 doboz ALUTERV Tanulmány Ajka község távlati fejlesztéséhez, 15 évre címmel 69
