Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete 15 évben. A tervezők a fejlesztések utáni települési lélekszámot 1970- re, Ajkára és Tósokberéndre együttesen 27.960 főben határozták meg. A következő lépésben, a tanulmány készítői meghatározták a közintézmények fejlesztési szükségleteit. A 27.960 lakos számára 62 tanteremre volt szükség. Miután volt már 47 darab, további 15 tanterem építésével számoltak. Hasonlóképpen határozták meg a bölcsődei és az óvodai férőhelyek bővítését is. Szükségesnek tartották a városközpontban egy kultúrház, és könyvtár építését. Előirányoztak egy 250 ágyas kórház, továbbá igazgatási (tanács, rendőrség, posta, tűzoltóság), és kereskedelmi (szálloda, üzletek, piac) létesítmények építését is. Számoltak még új temető létesítésével, ravatalozóval együtt. A település nagyszámú fürdőszoba nélküli lakására tekintettel egy tisztasági fürdő építését is előirányoztak. A közművek fejlesztésével is foglalkoztak. A közvilágítás, az ivóvíz- és szennyvízhálózat bővítését, valamint egy 10.000 fő kapacitású tisztítótelep építését tartották szükségesnek. Számoltak azzal, hogy az erőmű lehetőséget ad az emeletes épületek távfűtésére. Az utak burkolását, a járdahálózat kiépítését, az autóbusz állomás megépítését tartották kívánatosnak. Előirányozták a Torna-patak szabályozását, mélyítését, és burkolását, a település mocsaras részeinek a víztelenítését. Fásítást javasoltak a Torna-patak két oldalára, a 120 kV-os távvezeték alá, valamint az ipartelepek, zagyterek, és téglagyári agyaglelőhely köré. Az északi szél megfogása érdekében 100 m széles erdősáv telepítését javasolták a Széles-víz mentén. A tervezők, az általuk javasolt fejlesztésék összes költségét - akkori áron - 742 millió Ft-ra taksálták. Látható, a tervezők szinte minden olyan fejlesztési igényt megfogalmaztak, amelyek némi módosításokkal, a későbbi időszakokban megvalósultak. Ajka csapda helyzetbe került a legtöbb hozzá hasonlóan iparosodó községhez hasonlóan. Az iparfejlesztés által kiváltott városfejlesztéshez hiányoztak a forrásai. Fejlesztési forrásokhoz azonban jobbára a városi jogállású települések jutottak. Ajkát azonban nem nyilvánították várossá, mert nem volt elég fejlett. Ahhoz viszont, hogy fejletté válhasson fejlesztési forrásokra volt szüksége, azt meg csak városként kaphatja meg. Róka fogta csuka helyzet. Annak érdekében, hogy a városfejlesztés lemaradása ne veszélyeztesse az iparfejlesztési tervek teljesítését, megelőlegezték a városi címet. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács 1959. november 1. napjával. Tósokberéndet egyesítette Ajkával, és az egyesített községet Ajka néven várossá nyilvánította." Gazdaság A szocialista iparosítás első szakaszát az 1948-1953 közötti évekre teszi a szakirodalom. „Az első szakasz, az 1950-es évek, az állami tulajdonú, és az ál- 99 99 Tilhof, 2009. 243 70
