Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete lakosságszám 10 év alatti megkétszereződésével számoltak. A jelentős vasúti forgalom miatt a vasútállomás bővítését tervezték. A Kossuth utca nyomvonalát vezették előbb déli, irányba és keresztezték vele a vasutat külön szintben. A régi települést érintetlenül hagyták. Az új lakásépítési területeket a településtől nyugatra jelölték ki. Az ipari területek közelsége miatt Bódé felszámolását indítványozták. Az iparterületet délnyugati irányban javasolták bővíteni. 2. Egy 1952. július 4-én felvett jegyzőkönyv rögzítette Ajkára tervezett 1953. évi beruházások felsorolását.96 A jegyzőkönyvet Ligeti Aurél tervfőmérnök vette fel. Tartalmazta a pályaudvar bővítését, rakodók építését, az úrkúti út megépítését, a gyárak és a település közötti út építését, amely utóbbi akkor már folyamatban volt, vizes makadám burkolatú utak, és murvázott járdák építését. Szóba kerültek a vízellátási gondok, amelyet a vízbázis szűkössége okozott. Úgy ítélték meg, hogy a timföldgyár lakótelepén lévő kaszinó a város számára kultúrházként nem elegendő, ezért előirányoztak egy 600 fős központi kultúrház építését. Felvetődött egy 10 ágyas szülészeti, 10 ágyas sebészeti, és 10 ágyas belgyógyászati kapacitással rendelkező kórház megépítése is. 3. „Ajka regionális összefüggések vizsgálata" című munkát az EM Városépítési Tervező Vállalat munkatársai Dr. Serédi Lajos, és Rivasz László készítették el 1957 decemberében.97 A dokumentáció egy regionális egységbe sorolta Ajka, Ajkarendek, Bakonygyepes, Csékút, Halimba, Padrag, Tósokberénd, Úrkút, és Városlőd településeket. A tanulmány előre vetítette a későbbi területszervezési döntéseket. A községek közül csupán Halimba, Úrkút, és Városlőd településeket nem csatolták a későbbiek folyamán Ajkához. 4. A korszak vezetői érzékelték a tervszerűség hiányát ezért kísérletet tettek a fejlesztési és rendezési tevékenységek megalapozásra. Ezt a célt szolgálta egy 1959. évben elkészített tanulmány, amely Ajka község 15 évre szóló távlati fejlesztéséről szólt. A tanulmány a település fejlődésének egyik fontos korszakhatárán született. Ajka 1959-ben kapott városi rangot, a tanulmány elkészítése csak néhány hónappal előzte meg ezt a közigazgatási aktust. A tanulmány elkészítésének előzménye, hogy a kormány foglalkozott Ajka fejlesztését kísérő problémákkal. Megállapította, hogy a község korszerű kiépítése elmaradt az ipartelepek rohamos fejlődése mögött. Czottner Sándor nehézipari miniszter (!), ezért elrendelte Ajka távlati fejlesztése beruházási igényeinek a felmérését. Megbízták az Alumíniumipari Tervező Intézetet (ALUTERV), hogy készítsen el egy előzetes tanulmányt. Meghatározták a tervezők számára a kiindulási adatokat. A terv időtávlatát 10-15 évben jelölték meg. Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó 1959. június 19-ére összehívott egy értekezletet a fejlesztési igények fel96 MNL VeML XV. 18c 90 d. TrF 1655 97 MNL OL XXVI-D-8-f 76. doboz Ajka vegyes dokumentáció 1952-1963. 517. sorszám 68
