Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai séghálózat kialakítását célzó, hosszútávra szóló anyagát. Az egyes településeket a szerint sorolta csoportokba, hogy fejleszthetők-e vagy sem. Az anyag foglalkozott Ajka és környéke településhálózat fejlesztésével is. Ajka és Padrag fejlesztendő, Bódé és Bakonygyepes nem fejlesztendő, Tósok, Tósokberénd, Csékút és Ajkarendek az országos átlagon belül fejlesztendő besorolást kapott. Ajka és Bódé egyesítését javasolta a dokumentáció,89 amely 1950-ben meg is történt. 1953-ban Csékút határából Ajkához csatolnak 550 kh területet 580 lakossal a Jókai bányát és a Kincses Házakat.90 A területátcsatolást bányászati és topográfiai szempontokkal indokolták. A Népgazdasági Tanács 1950-ben elrendelte a rendezési tervek elkészítését, mivel az ipari létesítmények elhelyezése valamiféle tervszerűséget kívánt. A TERINT 1951-ben az ország településeit - a rendezési terv készítés szempontjából - három kategóriába csoportosította. Ajkát az I. osztályba sorolta, azok közé a települések közé, amelyeket átlagon felül kell fejleszteni illetve, ahol nagy ipari beruházásokat kell végrehajtani.91 Ajka jelentős iparral rendelkezik, ilyen település csupán 18 van - állapította meg a TERINT.92 A TERINT 1951-ben 64 első osztályú település fejlesztési tervét dolgozta ki és adta át az Építésügyi Minisztériumnak, amely 24 kiemelt település általános rendezési tervének kidolgozását rendelte el, köztük Ajkáét is.93 Az ОТ elnökének 1951-ben kelt rendelete Ajkát a szocialista városok közé sorolta, annak ellenére, hogy ezzel a státussal nem rendelkezett.94 A korszakban Ajkára az alábbi fejlesztési tervek készültek. 1. A Területrendezési Intézet Területrendezési Főosztálya Ajka fejlesztési programját és általános tervét 1951. december 21-én dokumentálta, a Területrendezés általános és elvi kérdései címet viselő dokumentáció Veszprém megyével foglalkozó 20. köteteként.95 A fejlesztési program foglalkozott a település akkori helyzetével, a lakosságszámával, közmű- és a közintézmény ellátottságával. Megállapította, hogy a településen az ötvenes évek elején csak a villanyhálózatot építették ki, a lakosság zöme ásott kutak meszes vizét használta. Az úthálózat hiányos, állapota rossz volt. A településen nyolc tanterem állt a tanítás rendelkezésére. Összesen 565 lakházat számoltak össze 1.093 lakással. A tervezők a település fejlesztéséhez 100-125 hektár területet tartottak szükségesnek, amely - megállapításuk szerint - a timföldgyár lakótelepének a szomszédságában rendelkezésre állt. Ajka általános terve 1951. november 30-án készült el. Ajkát a bakonyi bánya- és iparvidék központjaként jelölte meg a dokumentáció. A tervezők a 89 MNL VeML. XXIII. 6.1 Iratokl. doboz Veszprém megyei Tanács Vb Terv és Statisztikai Osztály 90 Tilhof, 2009. 220 91 MNL OL XXVI-A-1,17 d. 11. kötet 92 MNL OL XXVI-A-1,17 d. 11. kötet 24. 93 Germuska, 2004.128 94 Körner - Nagy, 2006.162 95 Lásd: MNL OL XXVI-D-8-f VÁTI Tervtári iratok (1948-1990) 3. doboz 29. sorszám 67
