Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai vei mély fekvésű terület. Hiányolták a létesítendő sporttelep és a lakóterületek megfelelő összekötését. Kifogásolták a kastélypark felparcellázását. A község központjának a felépítésére javasolták. A bánya dolgozói a vasúttól délre fekvő várutai és ereszvényesi tábla részükre való osztását kérték, mivel a két dűlő munkahelyükhöz közelebb esik a többihez képest. E terület beépítésével azonban szükségessé vált egy vasúti felüljáró megépítése. Nincsenek információ a levél sorsáról. A későbbi fejlemények ismeretében megkockáztatható a feltevést, hogy jelentős hatást csupán, a kastélykert beépítésének megakadályozásában váltott ki. A Rókalyuki dűlő, a mai Marton Sándor lakótelep területének felel meg. A területet viszonylag nagy táblákra osztották, ahol rendszertelenül elkezdték a területen gazdálkodók a családi házaikat felépíteni. Megnyitották a Mester utcát is, amely a Sport utcából nyílt és a nyolcemeletes épülettől északra eső tömb egy részét foglalta el. Az utcában összesen kilenc családi házat építettek fel, a timföldgyár dolgozói számára. Készültek tervek a mai Marton Sándor lakótelep teljes területének házhelyek céljára történő felosztására. Az Építésügyi Minisztériumnak kellett közbeavatkoznia, és leállítania a további családi házas beépítést a későbbi lakótelep területén. Az egyre gyarapodó népesség szám letelepítésére ez az építési forma nem volt alkalmas.84 A Szérűskerti tábla a mai Szövetkezeti lakótelep északkeleti részének felel meg. A Nimsee-birtok szérűskertje volt korábban ez a terület. A Kertészkerti tábla a mai Bródy Imre utca és a Gyár utca közötti terület lehet. Az ereszvényesi és a várutai táblák a Csikólegelő területén fekszenek. Itt, ezen a tagolt felszínű területen a telekosztások során, - az Ady utcát leszámítva - nem voltak tekintettel a terepviszonyokra. Az utcák nyomvonalát a rétegvonalakra merőlegesen vezették. A területet a vasút elvágta a település testétől, ezért is merült fel a vasúti felüljáró megépítésének a szüksége ideje korán. Beépítése településszerkezeti szempontból nem volt szerencsés. Beépítési mód és építészeti karakter A két vállalati lakótelepen kertvárosias beépítés jött létre. A Bauxit lakótelep beépítése eltért a településen kialakult beépítési módjától, azonban az épületek visszafogott tömege és alacsony szintszáma nem hozott drasztikus léptékváltást. Az épületeket a tömbtelken szabadonálló módon helyezték el. A beépítés szerkezetét tekintve egyfajta elővételezése volt a későbbi lakótelepek telekstruktúrájának, ahol az egyes tömbtelkekre elhelyezett lakóépületeket úszótelkek kialakításával különítették el ingatlan-nyilvántartási és esetleg tulajdoni szempontból. A Csikólegelőn épült bányászlakások között megjelent egy újfajta beépítési mód az ikerházas. Ajkán a bányászlakások elhelyezésének tipikus beépítési módjává vált ez a fajta beépítési mód. 84 Hegedűs Sándor közlése 65
