Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete könnyen alkalmassá tehető területek előkészítése. A lakótelep építések elviselték az építésre kiszemelt területek építésre alkalmassá tételének költségeit, illetve az egyes épületek ebből eredő többletköltségeit. Az 1940-es évek elején, a település területén megjelent egy újszerű morfológiai elem, beépítési mód, a lakótelep. A Bauxit lakótelepet a községtől nyugatra, közvetlenül a település mellé, a gyártól azonban viszonylag távolra jelölték ki. Ellátási szempontból azonban könnyen integrálódott a település szerkezetébe. Az 1940-es évek elején csupán két utcája készült el, egymásra merőleges elrendezésben. A további lakótelep építés terve ismeretlen számomra. Annyi tudható, hogy ha a háború nem jön közbe, akkor továbbépítették volna. Az erőmű készenléti lakótelepe követte a hagyományos ipar- és kolóniatelepítési metódust. A településtől távol, annak szerkezetébe a mai napig nem integrálható helyen, az erőmű tövében építették fel. Ajkacsingervölgyben tovább folytatódott az egy bánya egy kolónia hagyománya. Felsőcsingerben mindentől elzártan építették fel az Élmunkástelep házait, Alsócsingerben és a Jolán-akna közelében épültek újabb kolóniák. A település több egymástól távol eső területein kezdődtek építkezések. A hatályos építési törvény nem tette kötelezővé az olyan nem városi jogállású települések, mint Ajka számára rendezési terv készítését. A nagy volumenű építkezések miatt azonban szükség lett volna egy településfejlesztési koncepcióra és egy településrendezési tervre. A városépítés intézményi feltételeinek hiánya vezetett oda, hogy a település fejlődésének elindulásakor területileg összehangolatlanok maradtak az építkezések. Nem volt olyan szervezet sem, amelyik összefogja és irányítsa a fejlesztés különböző szereplőinek törekvéseit. így aztán nem tisztázták, hogy az iparfejlesztés milyen volumenű népességkoncentrációval jár. Nem tisztázták azt sem, hogy az egyre növekvő népesség számára mennyi lakást, milyen közműveket és közintézmény hálózatot szükséges felépíteni. A fejlesztéseket nem koncentrálták, aminek eredményeként Ajkán településszerkezetileg széttagolt településtest jött létre. Közigazgatási intézkedések is hozzájárultak a széttagoltság fokozásához a szomszédos települések Ajkához csatolásával. A Magyar Bauxitbánya vezetői hamar felfigyeltek az anomáliákra. Már 1948-ban levelet írtak az Építésügyi Minisztériumba, felsorolva kifogásaikat. A levél kapcsán 1948. június 14-én felvett jegyzőkönyvből értesülhetünk az észrevételek tartalmáról.83 A Magyar Bauxitbánya kifogásolta, hogy Ajka fejlesztése nem egy egységes községrendezési terv alapján folyik. Ennek következtében szervetlenül fejlődik. Egyes területeken az utakat nem a rétegvonalaknak megfelelően vezetik. A község határában öt helyen történt házhelyosztás: a Rókalyuki, a Szérűskerti, Kertészkerti, Ereszvényesi és a Várutai táblákban. Úgy ítélték meg, hogy a Rókalyuki dűlő házhelyek részére nem alkalmas, mi83 MNL VeML XXI: 4/b Veszprém megye alispánjának iratai 262 doboz 64
