Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai dákat, 1945-ben a bánya, majd 1950-ben az erőmű. 1948-ban elkészült Ajka első harminc ágyas bölcsődéje az üveggyárral szemben.80 A telket Hlatky- Schlichter Tamás és Klára adományozta. Az ízes, szép épület ma már nincs meg. Ugyanekkor, szintén Hlatky-Schlichterék adományoztak egy 1.200 négyszögöl nagyságú telket a kastélypark területéből általános iskola építése céljára.81 Az iskola tervei elkészültek, szocialista realista stílusban. Mind a városkép, mind a kastélypark szempontjából kedvező fordulatot hozott az iskolaépítés elmaradása. Felépült viszont 1949-ben, 3 millió forintból, egy iskola négy tanteremmel az üveggyári sportpálya melletti beépítetlen területen.82 Az iskolaépület és a bölcsőde terve hasonló, népies ízű építészeti stílusban készült el. Településszerkezet Az iparterületek több helyen is drasztikusan beavatkoztak a városszerkezetébe. Ajka és Tósokberénd területén megjelent a nagyipari üzemi terület, mint újfajta területfelhasználási kategória. A viszonylag sűrű, aprófalvas térség település- hálózati szempontból nem kínál optimális elhelyezést a környezetszennyező nagyipar számára. A két nagyüzem Ajka, Bódé és Tósokberénd községek által alkotott háromszög belsejébe került, Bódéhoz közelebb. Bódé fejlődését ez a földrajzi helyzet évtizedekre korlátok közé szorította. Ajka számára az erőműi salak elhelyezése a mai napig, megkerülhetetlen településszerkezeti problémákat okoz. A települést a gyártól egy mély fekvésű, vizenyős terület választotta el. Ezt a területet használták fel az erőműi salak elhelyezésére. Az ipari hulladék-tározók mára a város geometriai középpontjába kerültek. A timföldgyár területe elvágta a közúti kapcsolatot Bódé és Tósokberénd, a Dózsa György utca és a Liszt Ferenc utca között, megakadályozva a mai városon belül egy a központot tehermentesítő körgyűrű kialakítását. Az Ajka és Padrag közti vasút megépítésével megszűnt az Ajka és Csékút közötti korábbi közúti kapcsolat, amely addig az erőmű telepe és a készenléti lakótelepe között húzódott. A megszűntetett utat a Bartók Béla út és a Timföldgyári út váltotta ki. Ajka település területe, építésre való alkalmasság szempontjából, szűkre szabta a lehetőségeket. Északon a mai Városliget vizenyős, nádasokkal, kis tavakkal tarkított területe gátolta a terjeszkedést. Keleten a Szőlőhegy, délen a vasút állta útját a növekedésnek. A Torna-pataktól délre, valamint a Templomdombtól nyugatra eső területek a patak árterét képezték. Mély fekvésű, vizenyős területek voltak. A korabeli község beépítésre közvetlenül alkalmas területtel alig rendelkezett. Előtérbe került a beépítésre viszonylag 80Tilhof, 2009. 208 81 MNL VeML V. 302 Ajka község iratai 7. kötet 82 Tilhof, 2009. 211 63
