Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.3. Városkép
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA lámzó dombvonulat kontrasztja Ajka jelképévé vált. A város sziluettje jól harmonizált a mögötte húzódó természeti tájjal. A hagyományos falu földszintes épületei mellett, majd helyén megjelentek a lakótelepek többszintes épületei. Az utolsó fázisban a középmagas épületek véglegesítették a város mai sziluettjét. A város sziluettje más-más módon jelenik meg, attól függően, hogy melyik irányból közelítünk hozzá. A várossziluett feltárulását befolyásolják a terepviszonyok, az előtér növényzete és beépítettsége. A bakonygyepesi úton, a Széles-víz és a Csigere-patak vízválasztóján állva tárul elénk Ajkára karakterisztikusan jellemző várossziluett (4.120 kép). Erre a sziluettképre jellemző az erőmű kéménypárja, és a mögötte húzódó dombok hullámzó gerincvonalának a kontrasztja. A középmagas épületek, az előtér beépítettségének takarásában nem játszanak szerepet a képben. Sajnos a város szilutttképe egyre szűkülő nézőpontokból élvezető, mivel a város északi irányú fejlesztése miatt egyre nagyobb része kerül takarásba. Kiváló nézőpontot nyújt várossziluett szemléléséhez a Hársfa utca dűlőúti szakasza (4.121 kép). A várossziluett homorú terepalakulatban tárul fel. Ebből a pontból érvényesül jól a várossziluett. A várossziluett meghatározó elemei az előző képhez képest bővülnek. A dombok gerincvonala és a gyárak kéményei mellett a középmagas házak tömbjei, sőt a templomok tornyai is megjelennek. A képben baloldalról jobbra haladva először a Szőlőhegy beépített domboldalának reliefje, majd a kórház épülettömbje tűnik fel. A kórháztól nyugatra, arra szinte rátapadva a Tűzoltó utcai dupla tízemeletes épület tömege tűnik fel. A kórház épületének hatalmas tömbje olyan erőteret von maga köré, amely nem tűri más épületek domináns jelenlétét. A tízemeletes épület, innen nézve ebbe az erőtérbe került, és okoz emiatt disszonanciát a városképben. A következő két középmagas épület a Béke utcában áll. Tovább haladva megjelennek a kórház utcai tízemeletes házak. Közöttük szerényen meghúzódva feltűnik a katolikus templom tornya. Új motívum a Sávház hangsúlyos vízszintes osztásokkal tagolt hosszú tömbje. A Kossuth utca lakótelep fókuszpontjában álló, dupla középmagas épület mellett az evangélikus templom tornya alig észrevehető. A gyárkémények vertikális hangsúlya után a Kossuth utca északi végén álló tízemeletes épületek, majd az alumíniumkohó kéménye következik, nagytömegű gyárépület szomszédságában. Felmerül a kérdés, miről árulkodik ebből a nézőpontból a várossziluett? Lehetőséget ad-e arra, hogy a város funkcionális felépítéséről tájékozódjunk? A Hársfa utcai sziluetten látható, hogy a pontházak sora végig kíséri a belvárost. Aki nem ismeri s várost, az nem kap egyértelmű eligazítást a város központjának elhelyezkedéséről. A pontházak elhelyezése, megbontotta a morfológiai rendszer eredeti logikáját és szépségét. A középmagas házak száma és telepítésének módja okozza a bizonytalanságot. 462
