Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai A korabeli ipar szállítási igényeit inkább a vasúti szállítás elégítette ki, és kevésbé a közúti. A közúti teherszállítás mind a fejletlen közút hálózat, mind a megfelelő szállítóeszközök hiánya miatt alárendelt szerepet töltött be az iparosítás kezdetén. Jelentős közúti fejlesztésekre több mint félévszázadot kellett várni. Az 1930-as években elindult közút fejlesztések Ajka valamint szűkebb és tágabb környezete közti közúti kapcsolatok kedvezőbbé tételét szolgálták. A legfontosabb, a 8-as számú közút azonban elkerülte Ajkát. Az Ajka-Urkút-Nagyvázsony közötti út kiépítését 1934-ben kezdték meg.20 Az út településen belüli nyomvonala eltért a mai helyzetétől. A legelső nyomvonal az üveggyár területén haladhatott, majd a vasutat szintben keresztezve kapaszkodott fel és csatlakozott a jelenlegi bencvermi nyomvonalára. Az üveggyár bővítése idején helyezhették át a vasúttól északra eső nyomvonalát az üveggyár keleti határán álló kerítéssel párhuzamos mai helyére. A vasúti felüljáró elkészítése után, az 1960-as években megszüntették a szintbeni vasúti átjárót. A magyar mezőgazdasági terményfelesleg olasz és német piacokon történő elhelyezése érdekében felmerült egy új nyugati irányú nemzetközi útnak a megépítése. A kormány 1935 novemberében választotta ki a Székesfehérvár-Veszprém-Bakonygyepes-Jánosháza-Rábahídvég közti, 138 km hosszú főközlekedési út nyomvonalat, másik kettő, Ajkát és környékét elkerülő nyomvonal ellenében.21 Az új 8. számú főközlekedési út a Veszprém -Rábahídvég közötti szakasza 1936-1937 között építették meg.22 Az ipar fejlesztése követelte ki a közúti infrastruktúra továbbfejlesztését. Annak érdekében, hogy a megfelelő közúti kapcsolatok teremtődjenek az ipar létesítményei és az országos közút hálózat között, sürgetővé vált a Bakonygyepes -Ajka-Bódé-Ajkacsingervölgyi út megépítése. Bornemissza Géza ipari és kereskedelemügyi miniszter a kriptongyárat avató ünnepségen adott ígéretét tett követte, és a műút 1938 nyarára elkészült.23 A közlekedés hálózatainak fejlesztése mellett meg kell még említeni, hogy Ajkán 1931-ben épült ki a villanyhálózat.24 Településszerkezet Ajka település keletkezéstörténetével nem foglalkozom, azonban a térképek tanulmányozása egy izgalmas kérdést vetett fel, melyik utca lehetett Ajka első utcája? A település kezdetben valószínűleg egy utcás volt, amely lehetett a Deák Ferenc utca, és lehetett a Petőfi utca a Széchenyi (a mai Béke) utcával együtt. Felvethető azonban egy negyedik utca is, a valamikori báró Eötvös 20 Tilhof, 2009.166 21 Lakó, 1988. 9-10 22 Ikits, 1990. 47-48 23 Tilhof, 2009.176 24 Tilhof, 2009.161 45
