Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei 4.29 A belváros összefoglaló értékelése Ajka akkor lépett a várossá válás útjára, amikor az urbanizáció Magyarországon felgyorsult, és az ebből eredő tömeges építkezések kora zajlott. Történelmi idővel mérve éppen ezért válhatott rövid idő alatt várossá. A kor a lakótelep építések kora volt. Az építési szükségleteket a hagyományos építési móddal nem lehetett kielégíteni, belátható időn belül megoldani, az iparosított építési mód jelentősen meggyorsította ezt a folyamatot. Az iparosított építési mód alternatívája a szerves építészet, amely a hely hagyományaiból nő ki, és az emberi igények teljességére reflektál. Azonban tudomásul kellett venni, hogy tömegigények gyors és hatékony kielégítésére az ipari sorozatgyártás az alkalmas. Az előző a személynek szól, az utóbbi a tömegnek. A politika a lakásszámra helyezte a hangsúlyt, mivel szorította a lakásigénylők hada. A tömeges lakásépítés a nyolcvanas években világszerte elakadt. Megszűntek a gazdasági és urbanizációs alapjai. A jelenség mögött a világgazdaság 1970-es években elindult átstrukturálódása húzódik meg. A technikai fejlődés megszűntette a nagy tömegű alapanyag iránti szükségletet és vele együtt szükségtelenné tette a hatalmas, sok munkást foglalkoztató nehézipari üzemeket. Megszűnt az embertömegek városba áramlása. A kommunikációs technika fejlődése lehetővé tette a döntési központok gyors elérését, a gyors információ és pénzáramlást. A reálgazdaság egésze szorult vissza a nyugati világban, a helyére lépő pénzgazdaság pedig embertömegeket tett feleslegessé. A kis alapterületű, funkcióhiányos lakótelepi lakások építésének ideológiája az volt, hogy a háztartások szolgáltatásokat vásárolnak, vendéglátóhelyeken étkeznek, a patyolatnál mosatnak. így aztán nincs szükség a lakáson belül helyet biztosítani az étkezéshez, az élelmiszertároláshoz. Az alvásra és a szabadidő eltöltésre kell csak a hely.468 A közösségi ideológiának azonban csak az egyik fele valósult meg. A lakások egyes funkcióit kihagyták, de a funkciókat átvállaló közintézmények nem készültek el, igénybevételük ára a bérekbe nem épült be. A civilizációs fejlődés ennek ellenére kétségtelen, a korábbi komfort nélküli, földpadlós, vályogfalú parasztházakhoz lépest. A földes szobát felváltotta a parkettás, a külső árnyékszéket a lakáson belüli WC, a lavórt a fürdőszoba, és a vízért sem kellett a kútra járni. Némi késedelemmel a helyiségenkénti kályhás fűtést felváltotta a távfűtés. A száraz, jól szellőztethető, és napfényes lakótelepi lakásban a bérlő illetve a vevő készen kapott mindent. A jobb kényelmi viszonyok közé kerülést emelkedésként fogta fel. A házgyári lakás sok családi házban lakó számára is vonzó volt, a kényelmi szempontok miatt. Túlságosan homogén lakásösszetételen 468 Lásd: Kenézné, 1972. 431
