Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A városépítés színvonala a házgyárak hetvenes évek végi és nyolcvanas évek eleji rekonstrukciójával sikerült változásokat elérni. Megnövelték a haránt fesztávokat, így lehetőség nyílt a lakás alaprajzok szabadabb formálására, a fekhelymentes nappalik és félszobás hálók csoportjának kialakítására. Milyen következtetések vonhatók le a szocializmus antropológiájáról lakótelepeit és lakásait nézve? Fülep Lajos kissé általánosított megállapításából indulhatunk ki: „nemcsak a forma, hanem maga a konstrukció is csak a benne aktív (korabeli- a szerző) szellemből érthető meg."469 A lakótelepek egy végletekig redukált, biológiai emberképről árulkodnak. Szemet - lelket nem nagyon igyekeztek gyönyörködtetni. Az „emberi természet szellemi vagy irracionális-kreatív jellege helyett a biologikuma került előtérbe."470 Az embert materiális, biológiai szükségleteire redukálja, aki számára elégségesnek véli a redukált életteret. Az embert olyannak tételezi, akit csak a szűkén értelmezett hasznosság vezérel, aki közömbös az igaz, a szép és a jó iránt. A modernitás, ahogy az emberről gondolkodik, azt fejezi ki a formavilágában is. A leegyszerűsített formák és a redukált emberkép ugyanannak a világképnek a termékei. Az ember azonban komplex élőlény, ezért komplex teret igényel. „A lakótelepek városszerkezete kevésbé változatos. A tervezés mind a normatívák, mind a domináns városszerkezeti elemek (lakóházak) szempontjából igen meghatározott pályán fut. A városszerkezet a lakótelepek esetében is determinálja a városképet. "471 A lakótelepek belső szerkezetét az angolszász szomszédsági rendszer alapsémáját alkalmazva tervezték meg. A belváros alapszövete jellemzően a nyitott keretes beépítésű tömbtelkes szerkezet. Kezdetben Ajkán, a hagyományos építési mód idején a tömbök mérete kisebb volt, beépítésük zártabb, később a paneles építési mód idején a tömbök mérete megnőtt, a keretek beépítése nyitottabbá vált. Az utolsók között épült lakótelepek (Rákóczi utca, Alkotmány utca keleti része) esetében a tömbök ismét összeszűkültek, sőt az Alkotmány utcában a tömb kifordult. Egy vásárcsarnok mégsem kerülhetett egy tömbbelsőbe. Az ajkai lakótelepeken a keretes jellegű beépítés (az utcákhoz többé-kevésbé igazított sávházakkal) mindvégig töretlen maradt. Kivételt Foltányi Miklós Kossuth utcai és Illés Attila Ifjúság utca mögötti épületbokrai képviselnek. Az első paneles épületek fogadószintje a pinceszint volt, majd felemelve a talajszintre garázsok elhelyezésére használták fel. A központ közeli épületek esetében a hetvenes évek elején megjelentek a földszinten az üzlethelyiségek is. Ajkán ez a megoldás nem előzmény nélküli. A Marton Sándor-lakótelepen a Sport utcától a Móra Ferenc utcáig találhatunk erre példákat. A magas lakóépületek közti alacsony középületek sehogy sem integrálódnak - állítja - József Dénes. Ez a városkép élesen elüt 469 Fülep, 1971. 234. 470 Kerékgyártó, 2008. 20. 471 Székelyné, 1979. 38. 432
