Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.1. A város szerkezete
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA 4.1 táblázat: A városrészek közlekedési kapcsolatai Ajka Ajka rendek Bakonygyepes Tósokberénd Bódé Padragkút Ajkaк к к к Bk Ajkarendek кк kk kk kk Bakonygyepes к кkk kk kk Tósokberénd к kk kkkk kk Bódé к kk kk kkк Padragkút Bk kk kk kk кJelmagyarázat: к = közvetlenül, kk= központi településen keresztül, Bk= Bódén át megközelíthető választási lehetőség van egy adott településrész elérésére.423 Ajka és Padragkút, Ajka és Bakonygyepes, Ajka és Ajkarendek viszonylatában csupán egyetlen elérési lehetőséget biztosít a város közút hálózatának a szerkezete, a Tanácsköztársaság út, illetve a Korányi utca révén. Bár Ajkarendek, Bakonygyepes és Ajka között a 8. számú főközlekedési út köz- beiktatásával egy második kapcsolat is számításba vehető. Tósokberénd és Bódé között valaha létezett közvetlen kapcsolat, de azt a timföldgyár építése során megszüntették. A két településrész eztán már csak Ajkán keresztül érintkezhetett egymással. A város szerkezetében a déli iparterület a délnyugati szektort teljes egészében lefoglalja. Az iparterület elhelyezkedése meggátolta, hogy a városon belüli úthálózat gyűrűs útjai kialakuljanak. Ez a körülmény az utazási távolságokat megnövelte. Ajkarendek és Tósokberénd, Bakonygyepes és Tósokberénd viszonylatában szintén hiányzik a közvetlen kapcsolat, csak Ajkán keresztül közelíthetik meg egymást. A Széchenyi utca kikötése a Sport utcára ezen segíthet. Bódé és Padragkút között egyetlen közúti kapcsolat van. Ugyanígy Ajkarendek és Bakonygyepes esetében is. Sajátos eset Ajkacsingervölgyé. A településrész soha nem volt önálló, mindig Ajka közigazgatási részét képezte. A település ennek ellenére Ajkáról csak Bódén keresztül közelíthető meg, ha figyelmen kívül marad az úrkúti úti hatalmas kerülő. A vasúttól délre fekvő Csikólegelő gyakorlatilag egyetlen kapcsolattal rendelkezik a városközpont irányába, a vasúti felüljárón keresztül. A Kandó Kálmán lakótelep is csak egy kapcsolattal rendelkezik. A településrészek közül perifériás elhelyezkedésű Tósokberénd és Padragkút. Az egyes településrészek viszonylatait áttekintve egy nagyon erős centrális térszerkezet bukkan elő. Nyilvánvaló, hogy a városból hiányoznak a gyűrűirányú utak, amelyek az egyes településrészek között kapcsolatot a belváros tehermentesítésével teremtenék meg. 423 Lásd: Erdősi, 2000. 89. 346
