Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei A település közműhálózata A település közműhálózata három csoportba sorolható: vízgazdálkodási, energiagazdálkodási, és távközlési közművek csoportjára. A vízgazdálkodási rendszer része az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, és a csapadékvíz elvezető hálózat. Az energiaellátás a villamos-energia-, a gáz-, és a hőenergia-ellátás hálózataiból áll. A távközlési hálózat részei a légkábelek és a földvezeték. A légkábeleket helyenként kifejezetten városképrontó módon építették meg. Az infrastruktúra a városszerkezet alakulására döntő hatással volt és van. A kommunális technikák (vízellátás, a szennyvízelvezetés, és -tisztítás rendszerei - a higiéniai feltételek javításával -hozzájárultak a többemeletes házak sokaságából álló lakótelepek építéséhez. Mindez nagy laksűrűséghez, és tömör városszerkezethez vezetett.424 A távfűtés kiépítése tette lehetővé az épületek szintszámának további növelését. Megszűnt ugyanis a tüzelőanyag (szén és fa) több emeletmagasságra való felhordása és a hamu lehordása. Összegzésként megállapítható, hogy a város főbb területfelhasználási egységei és az ezeket kiszolgáló főbb hálózati rendszerei - szerkezetileg - egy háromszögbe rendeződnek. A három meghatározó területfelhasználási elem a lakóterületek súlypontját jelentő lakótelepek északon, a munkahelyek súlypontját jelentő nagyipari területek délen, az ellátást koncentráló városközpont keleten alakult ki. A területi egységek közötti kapcsolat fő hordozói az utak. A városközpont és a lakótelepek között a Petőfi utca, a városközpont és a gyártelepek között a Rákóczi utca, a lakótelepek és a gyártelepek között a Gyár utca teremt kapcsolatot. Az említett utcák közül csak a Petőfi utca kapott építészetileg megfelelő keretet. 4.2 A belváros területi egységei A fejezetben a belváros területi egységeit: a lakótelepeket és a városközpontot veszem szemügyre az 1990. évi állapotuknak megfelelően. Az elemzés célja megválaszolni azt a kérdést, hogy a városépítés eredményeként milyen minőségű területi egységek jöttek létre. 424 Lásd Erdősi, 2000. 333. 347
