Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.1. A város szerkezete
A város szerkezete helyei részei a településszerkezetnek, amelyeket Ajkán megfelelően telepítették. A napi cikkeket árusító áruházak közelében találhatók néhány kivételével. A helyi tömegközlekedés megszervezése tette lehetővé a kereskedelem és a szolgáltatás egységeinek központi helyekre tömörítését. Előbb a munkásjáratok rendszeresítése, majd a tömegközlekedés kiépítése révén vált lehetővé a lakó- és munkahelyek szétválása, a lakóterületek térbeli ki- terjesztése. A bányászlakásokat nem kellett már a tárnák mellé építeni, hogy elkerüljék a bányászok időigényes munkába gyaloglását. A gépjárműforgalom és a gyalogos forgalom egymástól való elválasztására az intenzív beépítésű területeken törekedtek. A település funkcionális területi egységekre bontása a településrészek közötti közlekedés intenzitását növeli, különösen a lakó- és ipari, valamint a városközpont és a lakóterületek között. A fő gyalogos irányok, éppen ezért a városközpont és az ipartelepek, a városközpont és a lakótelepek között alakultak ki. A főbb gyalogos célpontok közé tartozik még a vasútállomás, és a kórház. A Marton Sándor-lakótelep kiépítése után, a hatvanas években a város úthálózatának egyik főgerincét a Gyár utca adta. Ez az utca kötötte össze az ipari területet és a város lakóterületi súlypontját adó két lakótelepet. Az utca forgalmát növelte, hogy egy időben a Móra Ferenc utcai alközpont részlegesen átvette a városközpont szerepét. A város közlekedési hálózatának megfelelősségét érdemes górcső alá venni. A város úthálózata magán viseli történetiségét. Ajka város több település kevés közlekedési kapcsolatot mutató konglomerátumaként jött létre. A város úthálózati szerkezetére ezért a sok részhálózat a jellemző, amely a kevésbé fejlett térszerkezetek sajátossága. Azt jelzik, hogy az egyes területrészek összekötöttsége csak néhány elemből áll. A kérdés az, hogy a várost alkotó települések közötti kapcsolatokhoz vajon milyen minőség társul? (4.2 táblázat) Ajka és Tósokberénd sokáig csak a Petőfi utca-Vörös Hadsereg útján keresztül kapcsolódott össze. A Pálma utcai beépítés elindulása idején, a hatvanas évek végén jött létre egy újabb kapcsolat a Móricz Zsigmond utca és a Fekete István utca összekapcsolásával. A kilencvenes évek elején kötötték össze az Ifjúság utcát a Hóvirág utcával. Az említett összekötések megteremtése városszerkezeti szempontból elengedhetetlenek voltak. A két városrész közötti kapcsolatot tették intenzívebbé és racionálisabbá. Továbbra is hiányzik a Széchenyi utca kikötése a Sport utcára. Ajka és Bódé közötti kapcsolat két irányban is biztosított, egyrészt a Lenin útról, másrészt a Bartók Béla utcán keresztül. A két út Bódé előtt egy csomópontban találkozik, ez a csomópont tagolási pontnak tekinthető. A tagolási pont a hálózatnak olyan eleme, amelyet nem lehet kikerülni a részhálózatokkal való kapcsolatteremtés során. Minél kevesebb ilyen tagolási pont van a hálózaton belül, annál biztonságosabb a hálózat működése, annál több 345
