Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.1. A város szerkezete
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA helyi tömegközlekedés. Az eltérő közlekedési módok csatlakozási pontjainak a térbeli közelsége teszi könnyűvé és gyorssá a váltást a közlekedési formák között. Egy Ajka léptékű városban minden nehézség nélkül megoldható volt a három közlekedési forma térbeli egymás mellé rendelése a vasútállomás közelében. Nem történt meg. A vasútállomás térsége a város- központtól nincs messze. Az intermodális közlekedési csomópont és a városközpont között csupán egy világos nyomvonallal építészeti és kertészeti eszközökkel is kiemelt gyalogutat kellett volna kiépíteni. így aztán az autóbusz-pályaudvar a központban foglal el értékes helyet, és a városközpont városképi formálásához sem járult hozzá kielégítően. A környező lakóépületekre nézve panaszok forrásává vált, zaj- és légszennyező hatása miatt. Az ajkai úthálózat műszaki paraméterei alapján alkalmas a forgalom lebonyolítására. A belvárosban egyetlen útvonal kialakítása és műszaki jellemzői jelentenek szűk keresztmetszetet. Az ipari park belépésével a Sport utca szerepe felértékelődött, forgalma megnövekedett. Az út kiépítettsége és forgalmi szerepe ellentmondásba került. Átépítés nélkül egyre kevésbé alkalmas feladatát ellátni. Lakóutak csatlakoznak rá közvetlenül, meglehetős sűrűséggel. Keresztmetszete bővítésre, csatlakozásai csökkentésre szorulnak. Gyakori, hogy a forgalmi utakra két ellentétes oldaláról csatlakozó gyűjtő utak nem egy csomópontban találkoznak. Az úttengely eltolások a lakótelepek lakóútjai esetében, forgalomcsillapítási szempontból elfogadhatók, de forgalmi utak esetében nem, bizonytalanná teszi a forgalom lebonyolítását. Néhány példa: a lakóút szerepet betöltő Óvoda utca és a Kossuth iskola mögötti lakóút közvetlenül, ráadásul tengely eltolással csatlakozik a forgalmi út szerepet betöltő Sport utcához. Hasonlóképpen a Móricz Zsigmond utca és a Kaszinótól északra húzódó utca tengelyeltolásai is. A Csokonai utcai kicsatlakozás túl közel került a két főforgalmi út csomópontjához. A vasútépítés Ajka és Ajkacsingervölgy között a szén kitermelés megindulásával szinte egy időben megtörtént. A magyar-szovjet timföld-alumínium egyezmény is részben a vasútra épített. A vasút az alapanyag kitermelés és feldolgozás visszaszorulásával veszített jelentőségéből. A vasút a település szerkezetét befolyásoló szerepe azonban továbbra is meghatározó maradt. A város testét több vasútvonal szabdalja. A Székesfehérvár-Szombathelyi vasúti fővonal, amely kettévágja a várost, valamint két szárnyvonal Ajka és Ajkacsingervölgy között, valamint az Ajka és Padragkút között. A szárnyvonalak az ipartelepek és a bányák között teremtettek kapcsolatot, amíg a bányák ki nem merültek. A vasút megépítése idején az állomás a település szélére került ugyan, de közel a település központjához Jelentős bevágással, de elegendő helyet lehetett biztosítani a teherszállításhoz szükséges vágányok megépítéséhez. A városi tömegközlekedés rendszerét kedvezőtlenül befolyásolja a város lakóterületének elnyújtott alakja, mivel megnöveli az utazási időszükségletet, a tömörebb városszerkezettel szemben. A tömegközlekedés megálló 344
