Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.1. A város szerkezete
4. A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA A városépítés történetének nyomon követése és a városépítés egyes tényezőinek statisztikai elemzése után szemügyre kell venni, hogy fizikailag milyen városépítési minőség formálódott ki a modernitás szorításában. A figyelmet előbb a teljes városszerkezetre, majd a belváros egyes területi egységeire fordítom. Nem törekszem teljességre, csupán néhány alapvető tényezőt emelek ki a városszerkezet és a városépítészet elemei közül. 4.1. A város szerkezete A települést elsősorban szerkezeti rendszere és morfológiai sajátosságai jellemzik „A településszerkezet különböző, de egymással szoros összefüggésben álló térbeli rendszerek összességének is tekinthető... beszélhetünk a település területi, hálózati, alaprajzi, morfológiai rendszeréről, de beszélhetünk az egyes területfelhasználási kategóriáknak megfelelően a település lakóterületi, iparterületi, zöldterületi stb. rendszeréről, valamint központjainak rendszeréről is."418 A település szerkezetét természeti adottságok, művi elemek és közigazgatási döntések alakítják. A szerkezetet területi és hálózati elemek alkotják. A következőkben ezekről az alakító és alkotó tényezőkről esik szó. 4.11. A település szerkezetét alakító tényezői A városszerkezetet alapvetően a természeti adottságok és a művi elemek alakítják, befolyásolva a település területi egységeinek kiterjedését, egymáshoz viszonyított helyzetét, kapcsolatait. A természeti adottságok A természeti adottságok körében a domborzati viszonyok, az építésre alkalmas vagy alkalmatlan talajviszonyok, és a vízrajzi viszonyok voltak a meghatározók. Ajka dombok karéjába települt a domblábak peremére, a Tornapatak partjára, beépítésre kevésbé alkalmas vízjárta, mély fekvésű területekkel körülfogva. A város területi fejlődése azonban a beépítésre kevésbé 418 Urbanisztika, 1987. 80. 333
