Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.1. A város szerkezete
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA alkalmas területeket is művelésbe fogta. A lakótelep építkezések elbírták a terület előkészítés, a patakrendezés és alagcsövezés költségeit. A sík területek hiánya miatt a földszintes családi házas területek (a bányászházak építésével) elkezdtek felkúszni a környező domboldalakra. A topográfiai viszonyok meghatározták a beépítés módját és rendszerét. A belváros sík területein többé-kevésbé rácsos szerkezet alakult ki, a dombos területeken, pedig igyekeztek a rétegvonalakhoz igazítani az utak nyomvonal vezetését és a beépítés vonalát. így történt ez az Ady utcában és a Szőlőhegyen. A Csikólegelő beépítésének második ütemében azonban megfeledkeztek erről az elvről, és a síkvidéken alkalmas hálós telekosztást rávetítették a dombos területre is. Kedvezőtlen vonalvezetésű meredek, hosszú, egyenes utcák jöttek létre. A Torna-patak a város területét kelet és nyugat irányban szeli át, a Széles - víz, pedig a belváros északi határát képezi. A tagolt felszín a Csinger-patak völgyében és árkaiban hosszan elnyúló városszerkezetet eredményezett. A művi elemek A mesterséges építmények között a vasútvonalak, az országos közutak, a magasfeszültségű távvezetékek, az iparterületek és a zagyterek a főbb szerkezet alakító elemek. A vasútvonal, amely a hegyek között követte a Torna-patak folyását, a síkvidékre kiérve attól elkülönülve fut végig a településen. A vasút meghatározó eleme a város szerkezetének, mivel a város testét kettévágja, megnehezítve a tőle délre és északra eső városrészek közötti közúti, és közmű kapcsolatok kiépítését. A városrendezők visszatérő törekvése volt, hogy az ipart a vasúttól délre, a várost a vasúttól északra telepítsék. A törekvések ellenére a Csikólegelő, és a Kandó Kálmán lakótelep beépült. A városrendezők mentsége, hogy mindkét lakóterület beépítése megelőzte a városrendezési tervek elkészítését. A belváros területét országos főútvonal nem érinti. A város úthálózati alapszerkezetét a Bakonygyepes-Urkút és a Tósokberénd-Ajka közötti országos közutak rajzolták T-alakra. A két főforgalmi út belterületi szakaszai, a Vörös Hadsereg útja-Petőfi utca és a Tanácsköztársaság út-Lenin út a város szerkezetének fő tartó elemei. A két fő tartó elem csomópontja környékén alakult ki a város központja. Összekötik a peremkerületeket a városközponttal, ugyanakkor a város egyes területeit el is határolják egymástól. Az örökölt úthálózat nyomai továbbélnek a bulldózeres városfejlesztés ellenére is. A magasfeszültségű vezetékek Ajka és Tósokberénd között szintén településszerkezet alakító tényezőnek bizonyultak, meggátolták a két település teljes fizikai összeépülését. Ez egyébként nem jelent városszerkezeti hátrányt. Sőt a város előnyére fordítható, mivel az alatta kialakult zöldterület lehetővé teszi a város átszellőzését, és a várostest ésszerű tagolását. Különböző későbbi 334
