Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN sők számának növekedési lendülete is. A nyolcvanas években már nem volt a városépítésnek olyan területe, amelyik növekedési üteme ne esett volna vissza. A statisztikai elemzések végére érve összefoglalásként megfogalmazható néhány általános megállapítás Ajka városépítésének jellemzésére. A népesség növekedése nem tartott lépést a munkaerő szükséglettel. Magas volt a bejárók és a munkásszállókon lakók aránya. A lakásépítés együtt haladt ugyan a népesség és a keresők számának növekedésével, de egy alacsonyabb és ezért elégtelen szinten. Nem tartott lépést a lakásépítéssel a közművesítés és az alapellátás. A közintézmények általában késve készültek el. A szennyvíz- tisztító kapacitás elégtelensége a nyolcvanas években, a városfejlesztés gátjává vált. A lakásépítés megelőzte az út- és közműhálózat kiépítését, és megelőzte a közintézmény hálózat kiépítését is. Az időszak második felében a lakásépítéssel szinte egy időben történtek meg a közművek kiépítése és a közintézmények felépítése. Sőt jutott erő a lemaradások pótlására is. A városban az iparfejlesztés, különösen a kezdeti időszakban megelőzte a városfejlesztést. A lakossági infrastruktúrafejlesztésbe egyre több lakossági pénzeszközt kellett bevonni, az állami források drasztikus csökkenése miatt. A városfejlesztés a rendszerváltás idejére megközelítette az iparfejlesztés szintjét. Néhány kivételtől eltekintve behozta lemaradásait. A városfejlesztés összességében 1965-ig követő, 1976-ig párhuzamos, 1990-ig gyengülő felzárkózó jelleget mutatott, 1990 után igyekezett megelőző jelleget felvenni az iparszerkezet diverzifikálása érdekében. Az elemzés hipotézisei tehát igazolódtak, azzal a kiegészítéssel, hogy állításom a városépítés első időszakára nézve bizonyult helytállónak, minden változó tekintetében. Ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztés néhány ágazata (a szennyvízkezelés és a telefon) mindvégig elmaradásban maradt. A vizsgált 1940 és 1990 közötti korszak szakaszolását az infrastruktúra és a városfejlesztés ütemeinek egymáshoz való viszonya is visszaigazolja. Az első szakasz 1945-1968 között követő jellegű, a második szakasz 1968- 1990 között többé-kevésbé, néhány kivétellel, párhuzamosnak mondható. A harmadik szakasz már a rendszerváltás után jelentkezett, jellemzője a megelőző jelleg. A népesség számának növekedés szintje meghaladta a lakás növekedés szintjét, a lakásépítés színvonala, pedig a közcsatorna építés színvonalát. A népesség, a lakásépítés és a csatornázottság növekedési ütemének grafikonjai az ajkai városfejlesztés legalapvetőbb jellemzőjét tárta elénk Az iparfejlesztés által generált népesség növekedést egy regressziós görbe, a városfejlesztést, reprezentáló lakásépítést, pedig egy exponenciális görbe ábrázolja. A két görbének, az idő múlásával, metszenie kell egymást. Metszette volna, ha a nyolcvanas években a városfejlesztés állami erőforrásai nem merülnek ki. A városfejlesztés görbéje erősen visszahanyatlott. A városépítésben azonban újabb, számottevő feszültségek nem keletkeztek, mivel a városfejlesztéssel szemben támasztott igények is visszaestek. 332
