Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
Elemzések, következtetések 3.47 táblázat: Ajka város egyes jellemzőinek növekedési üteme, 1960-1990 év 1960 1970 1980 1990 Népesség 100,0 131,9 146,4 114,1 Keresők 100,0 156,4 129,9 109,7 Háztartások 100,0 141,5 158,6 127,8 Lakások 100,0 174,7 158,3 121,0 Csatornázott lakások 100,0 250,0 205,7 153,0 Úthálózat 100,0 255,6 273,9 103,2 Iskolai tantermek 100,0 151,5 226,0 153,1- A városépítési tényezőinek növekedési ütemei nem haladtak együtt. A keresők és a lakásállomány növekedési üteme állt egymáshoz a legközelebb. A különböző időszakokban más-más tényező fejlesztése kapott nagyobb hangsúlyt. A hatvanas években az infrastruktúra fejlesztés növekedési üteme volt a legnagyobb, ezt követte a lakásépítés növekedési üteme, majd az alapellátás (általános iskolai tantermek) fejlesztése. A keresők száma nagyobb ütemben növekedett a hetvenes évek közepéig, mint a város lakossága, aztán megfordult a trend, bár 1980 után a népesség növekedésének üteme nagyobb volt, mint a keresőké. A mutatók alapján összességében megállapítható, hogy a városfejlesztés az ötvenes években jelentős lemaradást hozott össze. Az állítást a különféle tényezők magas kezdeti növekedési üteme igazolja, amit magyaráz, hogy nagyon alacsony szintről indult a hatvanas évek városfejlesztő munkája. A hetvenes években az általános iskolai tanterem fejlesztés volt a legnagyobb ütemű. Az úthálózat kiépítése, ha csökkent mértékben is, de még pozitív értéket mutatott. A népesség növekedési üteme még nőtt. Csökkenő ütemet mutatott a lakásépítés és vele a közcsatornára kötött lakások növekedési üteme. Csökkent a kere331
