Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN 3.36 táblázat: Az úthálózat kiépítettsége, 1960-1990 I960' 19702 19802 19903 db % db % db % db % úthálózat teljes hossza km 39 44 89 92 ebből kiépített km 9 23,1 23 52,2 63 70,7 65 70,6 Forrás: 1 MNL Verni XXXV.l. 56 doboz; 2. MNL Verni XV. 20.a; 3 Veszprém megye statisztikai évkönyve 1990 3.26 Alapellátás A város ellátási viszonyai jellemezhetők a városi színtű ellátás alakulásával (nevezetesen az igazgatás, a középfokú oktatás és a művelődés intézményeinek, a kereskedelem, és a közlekedés létesítményeinek), valamint az alapfokú ellátás intézményeinek a kiépítettségével. Az alapellátás körébe általában a lakosság mindennapos igényeit kiszolgáló bölcsődei, óvodai, általános iskolai, körzeti orvosi ellátás, és a kiskereskedelmi bolthálózat tartozott. Jellemezhető még az ellátás a városközpont és az egyes peremkerületek alközpontjainak a kiépítettségével is. Az elemzés célja továbbra is az, hogy Ajkán a városfejlesztés ezen a téren milyen jellegzetességeket mutatott, az ellátás és a lakásépítés fejlesztési ütemei miként viszonyultak egymáshoz. Többé-kevésbé megbízható adatokkal az általános iskolai ellátás köréből rendelkezem, az 1961 és 1990 közötti időszakból. Vizsgálódásom ezért csak az alapfokú ellátó rendszer ennek az elemére terjed ki. 3.261 Az általános iskolai tanulók számának alakulása A tanulók száma 1960 és 1990 között 2.169 főről 4.303 főre emelkedve megkétszereződött. A növekedés üteme 1960 és 1980 között töretlen volt, majd 1980 után lecsökkent 109,3 értékre. A legtöbb tanuló, 4.859 fő 1986-ban járt a város általános iskoláiba.413 3.262 Az általános iskolai férőhelyek (tantermek) számának alakulása A város alapfokú oktatási hálózata jelentős lemaradást mutatott. A tantermek számát 1960 és 1990 között több mint ötszörösére (524,2) kellett emelni. A tantermek számának növekedési üteme jelentős volt, 150 % fölött maradt az időszak folyamán mindvégig. 1969 és 1980 között a tantermek számának növekedési üteme jelentősen meghaladta a tanulók számának növekedési ütemét. Erre a növekedési ütemkülönbségre szükség volt az elmaradás felszámolása érdekében. 413 Giay, 1989. 233. 322