Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
Elemzések, következtetések 3.6 táblázat: Az ajkai erőmű termelésének és létszámának növekedési szintje, 1951-1990 év 1951 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 villamos energiatermelés 100,0 95,6 268,8 217,8 224,2 177,7 130,1 139,8 értékesített gőz mennyisége 100,0 100,5 159,2 389,7 451,7 435,1 426,9 összlétszám 100,0 184,8 210,4 210,0 200,0 186,5 170,1 169,0 Az ajkai erőmű termelésének és létszámának növekedési szintje, 1951-1990 villamosenergia termelés —■— értékesített gőz mennyisége összlétszám Létszám adatok alakulása Az erőmű a legnagyobb létszámot 1961-ben számlálta, ekkor összesen 860 fő dolgozott az energiatermelésben. A létszám növekedési üteme 1951 és 1960 között magas volt, ezt követően fokozatosan csökkent. A technikai illetve technológiai fejlesztések hatására a villamos energia iparban, hasonlóan a széntermeléshez, az 1960-1965 évekig tartó extenzív iparfejlesztés az intenzív fejlesztés jegyeit vette fel. A városépítésre gyakorolt hatások Az erőmű ipartelepe jelentős területeket foglalt el a város testében. Kéményei, és épületeinek hatalmas tömege meghatározó elemei a városképnek. Az erőműben keletkezett salakot az erőmű és Ajka közötti mély fekvésű területen helyezték el, még a 60-as években is.400 Ma ennek egy részén található a 400 Kozma, 1996.137. 291
