Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN garázstelep. A zagyterek a városképet jelentősen és kedvezőtlenül befolyásolják. Az erőmű erősen szennyezte a város levegőjét, ezért előbb Bódé teljes területét, majd egy részét építési tilalommal terhelték évtizedeken keresztül. Az erőműből induló magasfeszültségű távvezetékek 1949-ben jelentek meg a település területén. A vezetékeket az Ajka és Tósokberénd közti határsávban vezették, meggátolva a két település összeépülését. Az erőműépítéssel egy időben kezdték el építeni erőmű készenléti lakótelepét, a várostól ellentétes irányban lévő területen, minden más lakóterülettől függetlenül. A lakótelep több ütemben épült ki, igazodva az erőmű fejlesztések ütemeihez. Az első része 1942-1943-ban készült el, három épületben 17 lakással, a második része 1946-1947. évben, további öt épületben 20 lakással, a harmadik ütemben, 1956-ban újabb öt épület épült 20 lakással. 1961-ben hat épületben 24 lakás és végül 1980. évben további 20 lakás készült el. A készenléti lakótelep lakásmennyisége nyilvánvalóan nem volt elegendő az erőmű dolgozói létszámának befogadására. 1953-ban előbb 47 dolgozó, majd a következő években 163 összesen 210 dolgozója jutott lakáshoz az akkor Erőmű-lakótelepnek nevezett lakótelepen. A lakótelep felépítését az erőmű bővítései jelentősen serkenthették. Az iparfejlesztés és a lakásépítés között bizonyos ritmus figyelhető meg, ám időbeli késedelemmel és jelentős mennyiségi elmaradással. 3.213 Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó A fejezet megírásakor a „Timföldgyártás és alumíniumkohászat Ajkán 1943-2000 között" című ipartörténeti munkára támaszkodtam.401 (Lásd a 3.7-3.8 táblázatokat és grafikonokat) Timföldgyártás A Magyar Bauxitbánya Rt. közgyűlésén 1940. évben döntés született - a Nyirád környéki bauxit vagyonra alapozva - egy 20 ezer tonna éves kapacitású timföldgyár és 10 ezer tonna éves kapacitású alumíniumkohó felépítéséről.402 1940-ben jelölték ki a timföldgyár és alumíniumkohó helyét Tósokberénd határában. A kivitelezés 1941 februárjában indult, az utolsó egységét 1943. február 5-én helyezték üzembe.403 Az üzem termelése 1945 és 1950 között futott fel. A termelés kapacitása 1950 és 1958 között 20 ezer tonnáról 60 ezer tonnára emelkedett. A termelés növekedési üteme tehát három-négyszeresére nőtt. Az 1958 és 1965 között 80 ezerre növelték a kapacitást. A kapacitásbővítés ezután sem nem állt le, 1965 és 1968 között 130 ezer 401 Főszerkesztő: Dr. Deák József. Kiadta az Ajkai Timföld Kft, Ajkán 2000 évben. 402 Deák, 2000. 16. 403 Deák, 2000.19. 292
