Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
1 A városépítés szakaszai elvégezték a tervmódosítást. 1984-ben Padragkút nagyközséget Ajkához csatolták. Meg kell jegyezni, a bányászati tevékenység az ötvenes években indokolhatta volna a két település egyesítését, mégsem történt meg. A szénbányászat szerepének csökkenése idején a nagyközség Ajkához csatolása adminisztratív döntésnek minősíthető. Az intézkedés a városszerkezetre centrifugális erőként hatott. A város népességszáma 1980-ban a prognosztizált 31.120 fő helyett 29.656 főre nőtt csupán. Annak ellenére, hogy a város lakosságszám növekedése megtorpant, a tervezők a lélekszámot 1980-ra 35 ezer főre, 1995-re 41 ezer főre és 2010-re 43 ezer főre becsülték. Ezzel szemben a város tényleges lakosság száma 1985-ben 29.656 főre nőtt csupán. Padragkút Ajkához csatolásával nőtt 32.656 főre. 1995-ben a lakosságszám 33.134 fő, 2010-ben, pedig 29.131 fő volt. A lakosságszám nem követte a tervi prognózisokat. A két számsor közti divergencia rendre nőtt. A tervezők nem figyeltek fel azokra a tartóssá váló folyamatokra, - bár jelei már mutatkoztak - amelyek a szocialista gazdasági rendszer kifulladásához vezettek. A szolgáltatások bővülésétől vártak jelentős munkaerő növekedést, illúziónak bizonyult. Padragkút Ajkához csatolásával 1984-re a város igazgatási területe 6.334 hektárról 9.505 hektárra, a belterülete pedig 989 hektárról 1.204 hektárra emelkedett. A város szerkezete az eredeti terv szerint fejlődött. A tervezett lakókörzeti központok azonban lassan és nem a terv szerinti helyen alakultak ki. A lakótelep építések időszakában 4-5 és 10-11 szintes épületek épültek, melyek építési üteme - a már ismertetett okok miatt - lelassult. Ennek ellenére célszerűnek tartották az építendő lakóépületek szintszámát növelni, például Tósokberénden az északnyugati városrészben. A növekedési ütem megtörése ellenére a tervezők nem adták fel a korábbi rendezési tervekben szereplő újváros felépítésének a lehetőségét, csak kiépítésének idejét tolták távolabbra. További lakóterületek kialakítását tervezték a Csikólegelőn, a Babucsában, a Liliom utcában, stb. Az új lakóterületekre, a magánerős lakásépítés által preferált, alacsonyabb szintszámú épületek elhelyezését tervezték. A korábban kijelölt intézményterületet számos helyen csökkentették a lakóterületek gyarapítása érdekében. A felülvizsgálati programot a Városi Tanács a 23/1985 (VIII. 30.) Th. sz. határozatával elfogadta. Az általános rendezési terv tervi munkarésze 1985 decemberére készült el.361 A program és a tervkészítés közti időszakban válhatott világossá, hogy a lakásépítésen belül állami erőre tovább már nem lehet számítani. A tervezett lakásszám teljesítése érdekében a magánerős lakásépítés került előtérbe. A hazai szakirodalomban már 1979-ben megjelentek olyan tanulmányok, amelyek megkérdőjelezték a modern építészet vertikalitásra törekvését. A helyes térbeli rendszert nem a szabadonálló családiházas beépí361 A szerzői jogi engedélyek hiányában a terv másolata nem közölhető. 265
