Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE tésben, nem is az ezzel szemben létrehozott tömbházas beépítésben, hanem a kettő között, a tömör városi családiházas rendszerben keresték. Az állítást gazdasági, szociológiai és esztétikai szempontokból igyekeztek igazolni. Úgy találták, hogy a magánerő olcsóbban hoz létre nagyobb és differenciált összetételű lakásokat. Az új lakótelepek térrendszere széthulló, a modern városképet a lakóépületek között szabadon áramló, megfoghatatlan tér alkotja. A lakóközpontok alacsony középületei és körülöttük lévő magas lakóházak nem integrálhatók. A város térbeli egységének helyreállítására törekedtek. A tömör családi házas építési módot találták erre alkalmasnak.362 A rendezési terv készítői tehát megalapozottan fogalmaztak úgy, hogy az alacsonyabb szintmagasság, és sűrűbb beépítés mellett ugyanaz a lakásszám elhelyezhető ugyanakkora területen. A rendezési terv készítői arra törekedtek, hogy a magánerős lakásépítés számára tárjanak fel szabad területeket (a Csikólegelőn, és a Babucsa dűlőben), illetve soroljanak át - elsősorban intézményterületeket - lakóterületté a Rákóczi utcában és a Liliom utcában, stb. A terv a Rákóczi utca, a Deák Ferenc utca, a Lenin út és a Zalka Máté utca közti részre magas intenzitású építési területet hozott. így biztosították, hogy városközpont, a déli oldalon is magas intenzitású területhez kapcsolódjon. A demográfiai változások miatt egyes intézménytípusok korábban tervezett kapacitásai túlméretezetté váltak. A nyolcvanas évek közepére a bölcsődei és az óvodai férőhelyek az igényeket ki tudták már elégíteni. Iparterületek esetében lényeges változás már nem történt. A város közút hálózata kialakult, módosításra nem volt szükség. A gyalogos számára a vasútállomás-autóbusz pályaudvar- városközpont-Kaszinó-Frankel utca-Fekete István utca-Úttörő utca-Bányászlakótelep alközpontja, valamint a vasútállomás-autóbusz pályaudvar-kórház között, a gyalogostengelyek rejtve maradtak. Megépült a Korányi utca (a második út, amely a várost összeköti a 8. számú főközlekedési úttal). Tervbe vették a Budapest-Szombathelyi vasútvonal áthelyezését a zagyterek területeinek egyesítése céljából. A központi szennyvíztisztító telep 1963-64-ben létesült. Kapacitását 1985- ben növelték napi 6.000 m3-re. A kapacitásbővítés elégtelennek bizonyult a telepre naponta érkező 7.000 m3 szennyvíz tisztítására. Tervbe vették teljesítményének napi 9.000 m3-re történő bővítését. A város magas beépítésű övezeteit az erőműből indított távfűtési vezeték látták el. A város fűtési hőigénye 1985 év végén 51,5 Gcal/h volt. A várostól északra húzódó Adony-Veszprém- Devecseri NA 400 átmérőjű 60 att nagynyomású földgáz vezetékre telepítették Bakonygyepes déli részén a 20.000 gm3/h kapacitású 60/6 att gázfogadó állomás. Innen indulva a Timföldgyár és Üveggyár egy-egy célvezetéket fektetett le. A földgázzal az üveggyári kemencékhez és a timföldgyári kalcináló 362 Lásd József, 1979 266
