Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai növekedtek a telepek lakásszámai.''312 Megjelent a különböző mozgásformák elválasztásának az elve. A lakótelep súlyvonalába helyezett gyalogutakra fűzték fel az alapfokú intézményeket. Az új elvek Ajkára is utat találtak. A középmagas pontházak elszaporodtak, az önálló gyalogutak a beépítési tervek részévé váltak, azonban kialakításuk kissé visszafogottra sikeredtek. 1. A város területi szervező és igazgatási szerepe, - különösen a járási székhely Ajkára helyezésével - megerősödött. Az ipari üzemek munkaerő igénye egyértelművé tette a város - járási méreteket meghaladó - foglalkoztatási szerepét. A kereskedelmi hálózat kiépítése, a kórház belépése, a művelődési központ működése, pedig a járási méreteknek megfelelő kereskedelmi, kulturális és egészségügyi funkciók betöltésére tették alkalmassá. A szakmunkásképző iskolák és a gimnázium folytán a város kezdett oktatási központ szerepet is betölteni. A hetvenes évek közepére tehát tisztázódott Ajka központi szerepköre, és az ezt szolgáló közintézmények köre. Az 1965. évi általános rendezési terv 1971. évi módosítása még visszafogott területi fejlődést tételezett fel. Jobbára a bejárók letelepítésével foglalkozott. Az új közintézmények és dolgozóinak letelepítése helyet követelt. A rendezési tervek feladata az ebből származó igényeknek megfelelő területek biztosítása volt. Az új szükségletek befogadása miatt szükségessé vált egy új általános rendezési terv elkészítése. (A tervvel már foglalkozott az előző fejezet. A tervezési munkálatok erre az időszakra is átnyúltak, ezért röviden vissza kell térni rá.) Ajka város új általános rendezési tervét 1974. évben kezdték elkészíteni. A tervezési munkák 1978. évben fejeződtek be. A felelős tervezője Karai Antal, a VATI városrendezője volt. Az 1965. évi terv is az ő irányításával készült el. Amíg a korábbi tervek visszafogottak voltak a város területi fejlesztését illetően, addig ez a terv, túlzó előirányzatokat tartalmazott. A város magas beépítésű területét szinte megduplázta egy új városrész kijelölésével Ajka, Bakonygyepes és Ajkarendek között. A két utóbbi települést a tervkészítés idején csatolták a városhoz, ezért a terv ezzel a két új városrésszel is foglalkozott. Az 1974-ben indított tervet 1978-ban átdolgozták. Az átdolgozással, a terv területfelhasználási kategóriái cizelláltabbak lettek, nem voltak annyira elnagyoltak, mint ahogyan az 1974-es tervben. A tósokberéndi a magas intenzitással beépíthető lakóterület helyett közepes intenzitással beépíthető lakóterületet jelölt ki. Az Ifjúság utcától északra eső területet, a Sport utcától a Fő utcáig és a Széles-vízig - a korábbi elképzelésekkel szemben - megosztotta a magas intenzitású lakóterület és a sportterület között. Az alközpontok területét pontosabban határolta le. 312 Körner - Nagy, 2006. 295-304 249
