Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
1. A városépítés alapjai - 1.2. Városképző és városalakító erők
Városképző és városalakító erők 1.2 Városképző és városalakító erők 1.21 A várost létrehozó erők A város, mint települési forma keletkezéséről következzék két eltérő alapállású tudós véleménye az alábbi sorokban. A keresztény tudós megállapítása a következő. A város „alapítása nem isteni eredetű... kimondottan emberi lelemény... az emberi gőg architektúrája szerint szervezi meg önmagát. Ezért a város eredendően Bábel: a templom voltához hűtlen és a kertből kiszakadt ember törtetése, elidegenedése és nyelvzavara jellemzi. "5 „A szekularizáció nyomán a város óhatatlanul elanyagiaso- dik... az iparosodás funkciója veszi át a várostervezés vezetését... A termelésnek és a fogyasztói társdalom piacigényeinek alávetett városalakulat szekularizációját mi sem jellemzi jobban, mint a templomot helyettesítő felhőkarcolók és bevásárlóközpontok... Ebben a városképben a racionalitás csak hivatkozás, amikor tiltakozik általa lényegtelennek tartott esztétikai megfontolásokkal szemben. Bármennyire is hangoztatja, lényege nem szociáliselvű, mert éppen a közösségi élet minősége hiányzik a lakosság magányos világából. "6 Ekként foglalható össze a keresztény tudós értékítélete a városról. Mit mond a város kialakulásáról a marxista alapokon álló társadalom- kutató. A várost a termelőerők fejlesztik ki. A termelőerők jelennek meg először és csak ezután jut szerephez a lakás igénye. Az első számú városképző erő a gazdasági energia és a forgalom, a nyersanyag jelenléte, és a szellemi kultúra intézményei. Várost alakíthat ki a vezetés és az igazgatás szükséglete is, ilyenek az uralkodók és az egyházmegyék székhelyei.7 8 A „város sohasem egy pontnak, hanem egy vidéknek az energiáiból keletkezett. "^’Mindkettőjük látlelete pontos és azonos, még ha kiindulópontjuk el is tér egymástól. Mindketten az anyagi energiák működésében látják a város keletkezését. A helyi és a helyzeti energiák A település kialakulására, majd későbbi fejlődésére hatást gyakorló tényezőket fejlesztési energiaként veszik számba. Ezeket az energiákat két csoportba sorolják a helyi és a helyzeti energiákra. „A helyi energiák azok a kedvező adottságok, amelyek a település földrajzi és topográfiai fekvéséből, természeti környezetéből származnak. "9 A helyi energia inkább a falvak számára fontosabb, bár a helyi energia táplálja a bányavárosokat, fürdővárosokat, gyógyhelyeket, a nyersanyag-feldolgozó ipart. 5 Békési, 2010.168 6 Békési, 2010.174-175 7 Erdei 1974.31-32. 8 Erdei 1974.190. 9 Tóth Z 1997.163.
