Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
1. A városépítés alapjai - 1.2. Városképző és városalakító erők
A VÁROSÉPÍTÉS ALAPJAI A helyi energiák körébe sorolják a letelepülőnek ivóvizet, biztosító folyókat, víznyerő helyeket, az élelmet adó jó minőségű termőföldeket, az állattartást lehetővé tevő jó legelőket, a kitermelhető ásványkincseket (a kő, fa, szén, bauxit), a cserét elősegítő eltérő jellegű gazdálkodási formákat éltető tájegységek (hegyvidék és síkvidék) találkozási helyeket, az ellenséggel szemben védelmet biztosító hegytetőket. „A helyzeti energiák a település meglévő infrastruktúráját, társadalmi és műszaki adottságait foglalják magukba. "w A helyzeti energiák inkább a városok számára fontosabbak. E körbe sorolják a város intézményrendszerének kiépítettségét, gazdaságának korszerűségét, kulturális tőkéjének színvonalát, a lakói munkakultúráját, a vasút jelenlétét, a lakókörnyezeti értékeit és kedvező földrajzi fekvését. A helyi és a helyzeti energiák szerepe Ajkán A települést illetve a várost létrehozó energiák nem állandóak. Az idővel egyes tényezők elhalványulnak, hatásukat vesztik, mások átértékelődnek és megerősödnek. Más erők működtek az iparosítás előtti korban, és mások az iparosítás idején, megint mások a posztindusztriális időszakban. Az iparosítás előtt - a 19. század utolsó harmadáig - a természeti tényezők felszíni viszonyainak volt meghatározó jelentősége. A természeti, táji adottságok körébe a térség mezőgazdasági alkalmassága, a talaj minősége, víznyerési lehetőségek, a szélvédettség, a fagyzug menetesség, az árvízmentesség sorolható. Ajka keletkezése esetében is ezek a tényezők hathattak. A Veszprém- Devecseri árok természetes módon jelölte ki a kelet-nyugat irányú útvonalat, amelynek a kitorkolási pontján (a dombság és a síkság találkozásánál) épülhetett fel az első település a Templomdomb környékén. A Templomdomb, mint térbeli vonatkoztatási pont megjelölhető helynek10 11 számíthatott az első település alapítói számára. Az első templom, a régészek állítása szerint, a dombra épült.12 A szakrális dimenziót kapott domb tövébe települt az ősi Ajka, a Szőlőhegy, a Torna-patak valamint az északra fekvő vizenyős hely közé szorítva. Ajka nem forgalmas utak találkozási pontján települt. A csere nem játszhatott jelentős szerepet a település keletkezésében és életében. Az iparosítás idején, a 19. század utolsó harmadától a 20. század második harmadáig tartó időszakban a településalakító erők súlya és rangsora átalakult. A természeti tényezők egy másik csoportja, a felszín alatti viszonyok jutottak meghatározó szerephez. A természeti tényezők, ezen belül is a természeti erőforrások, a nyersanyagok felfedezése és kiaknázása, különösen fontos 10 Tóth Z 1997.163 11 Meggyesi, 2009.113 12 Lásd Magyarország régészeti topográfiája 3. kötet, 21 20
