Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai

A városépítés szakaszai

A jogi és az intézményi környezet változása

A hatvanas évek fontos változásokat hoztak az intézményi szférában. Jelentős hatáskörök kerültek mind a gazdaság, mind a közigazgatás szervezeteihez.

1. A hatvanas évek közepén elfogadták az építésügyről szóló 1964. évi

III. törvényt. A törvény 2. §-a a város és községek rendezését az építésügyi igazgatás körébe utalta. A városépítés ezzel elvesztette eddig meglévő, bár csak elvileg létező, önálló státusát. A törvény a különféle rendezési tervek hierarchikus rendszerét megtartotta (4-6. §). A hierarchia csúcsára (a kialakult gyakorlatot követve) a regionális rendezési tervek kerültek, amelyek feladata az ország területének megfelelő felhasználása, a településhálózat ésszerű rendszerének kialakítása, a főbb építmények térbeli és magvalósításának időbeni összehangolásának biztosítása volt. A rendezési programot a település fejlesztése, a rendezési terv elkészítése, sőt az építési hatósági engedély megadása során figyelembe lehetett venni (5. §). Ez a kitétel azt sugallta, hogy az építéssel nem várták meg a rendezési terv elkészítését és jóváhagyását. A 6. § szerint a települések tervszerű fejlesztése céljából általános rendezési tervet, valamint - a szükségletnek megfelelően, fokozatosan - részletes rendezési tervet kellett készíteni. A népgazdasági tervek készítése során a rendezési tervek előírásainak figyelembe vételét írta elő a 7. §. Mintha fordult volna a hangsúly, eddig ugyanis a rendezési terv készítése során kellett figyelembe venni a népgazdasági tervet. A törvény 1965. január 1. napján lépett hatályba, ezzel egyúttal hatályát vesztette az 1937. évi VI. törvény, az 1955. évi 36. törvényerejű rendelet, stb. Az új törvény sok szabályozási elemet átvett az 1937. évi törvényből. A törvényben meghatározott feladatoknak nincs címzettje, nem rendezi, hogy ki készítteti és fogadja el a rendezési tervet.

A 30/1964 (XII. 2.) Kormány rendelet, amely az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtásáról szólt pótolta a törvény hiányosságait. A kormányrendelet, a 3. §-a a városrendezési program megállapítását a városi tanács vb hatáskörébe adta. A 4 § szerint az általános rendezési terv elkészítését a városi tanács vb határozhatta el, de a jóváhagyását még nem bízták rá. Ez a hatáskör, az 5. § szerint a járási jogú város esetében továbbra is a megyei tanácsot illette meg. A jelentős részletes rendezési terveket a városi tanács fogadhatta el.

2. A szocialista hatalomgyakorlás gazdasági eszköze a magas fokú redisztribució volt. A történelem során a területi igazgatás és gazdálkodás két fő típusa alakult ki a redisztributív és a tranzaktív rendszer. A mai rendszerek többé-kevésbé egy harmadik típust képviselnek, a vegyes gazdaságot, ahol a két rendszer együtt él. A redisztribució az anyagi javaknak és szolgáltatásoknak a termelési egységekből egy elosztási-hatalmi központ felé történő áramlását, és a centralizált erőforrások köz187