Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete ponti elosztását jelenti. A tranzaktív rendszerben a piac elosztó szerepe dominál. A redisztribució együtt járt a döntési jogkörök erőteljes centralizálásával. Ha figyelmesen kísértük végig az eddigi folyamatokat, például a megbízók alanyának a változását, akkor tendenciájában óvatos decent- ralizálási folyamat figyelhető meg. Az 1945-1955 évek közötti erőteljes központosítást decentralizáció követte. 1968-tól jelentős változás zajlott le a gazdaság és az államigazgatás irányításában. A változások lényege mind a gazdaság, mind az államigazgatás szereplői önállóságának a növelésére irányultak.185 Az új gazdasági mechanizmus kodifikációja megtörtént, ám az állam- igazgatásé 1971-ig, a harmadik tanácstörvény elfogadásáig váratott magára. Nem törvény, hanem a 2025/1967 (V. 28.) kormány határozat intézkedett a tanácsi tervezés és költségvetés új rendjéről. Eszerint az állami forrásból folyó beruházások lebonyolítása a megyei tanácsoktól lekerült a városi tanácsokhoz. A feladat átadás 1968. február 22-én megtörtént, január 1-i hatállyal. A megyei tanács a beruházások lebonyolítását átadta a városi tanácsoknak. A városi tanács látta el ezt követően, többek között az 1.047 lakásos célcsoportos, a kórház célcsoportos, a város távfűtése, és a művelődési ház építtetői feladatait. Ezek után a lakásfinanszírozás OTP-n keresztül, a többi beruházás finanszírozása Magyar Beruházási Bank Veszprémi fiókján keresztül történt.186 Az alsóbb fokú tanácsoknál az ügyvitel nem lehetett zökkenőmentes, bár nem kizárt, hogy a felsőbb tanács hiányolta a beleszólás jogát. A Veszprém Megyei Tanács VB Tervosztály 1968. október 7-én levelet küldött az Ajka Városi Tanács VB-hez a beruházások koordinálása tárgyában. A Tervosztály szerint az alsóbb fokú tanácsok koordinációs munkája nem érte el a megfelelő színvonalat. Ennek okát a felkészültségben, és a létszám hiányában látta. További problémát látott abban, hogy az egyedi nagyberuházások előkészítésébe az érdekelt szervek nem vonják be a települési tanácsokat. így, azok későn értesülnek arról, hogy milyen kapcsolódó beruházások terhelik őket. A megyei tanács kiadta az utasítást, a megyei tanács vb szervezeteit be kell vonni a beruházások lebonyolításába.187 185 Szegő, 1974 186 MNL VeML XXIII. Tanácsok 504.b. Magyar Beruházási Bank levele Ajka Városi Tanács VB- hez 1968. február 22. 187 Forrás: uo. 188
