Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai

Ajka építéstörténete mentációja 1966. év végén készült el.162 Az épület kivitelezése a 8 millió Ft-os költség-előirányzatával szemben, 10 millió Ft-ba került. A 300. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet épületét 1970. december 22-én átadták. 1991-től Bánki Donát Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola néven működött tovább.163 9. A város közintézmény hálózatában új intézménytípusok jelentek meg a hatvanas években. Az Állami Biztosító 1963. január 1-én fiókot nyitott a Petőfi utcában. 1964. április 18-án IBUSZ iroda nyílt az Alkotmány utcában. 1965. december 2-án bútorbolt kezdte meg a működését az Eötvös utcában. A 100 éves ajkai szénbányászatot szabadtéri Bányászati Múzeum felavatá­sával ünnepelték 1965. augusztus 6-án.164 Városközpont A városközpont helye, véglegesen a hatvanas évek közepére tisztázódott. Annak ellenére, hogy a településrendezési tervek folyamatosan a régi Ajka központját jelölték ki a város központjának, több helyszín is foglalkoztatta a város közvéleményét. A település műszaki szakemberei az ötvenes évek második felében a lakótelepek súlyponti részén javasolták a városközpont kialakítását. Elképzelésüket erősítette az a körülmény, hogy a meglévő köz­pont elavult állapota miatt, a Marton Sándor-lakótelep alközpontja jórészt átvette a városközpont szerepét. A régi Ajka rekonstrukciójának elindítása eldöntötte a városközpont he­lyét. A régi Ajka központjára a város természetes gravitációs pontjára esett a választás, amely a Templomdomb délkeleti lábánál jött létre, a Hősök tere körül. A templomok mellett itt épült fel a községháza, egy vendéglő, és a falu első iskolája. A községre készült első rendezési tervek is a Hősök tere környékén képzelték el a városisodó falu centrumát. A korabeli tervek a központ épületeit a Kossuth utca déli irányú - Rákóczi utcáig futó - tovább vezetésével kialakuló tengelyre fűzték fel. A javaslat megfogalmazásában valószínűleg szerepet játszott, hogy a tervezők a Kossuth utcának - a város belső forgalmának lebonyolításában - továbbra is nagy szerepet tulajdo­nítottak, a bakonygyepesi új út átkelési szakasza mellett. Az új út szerepét inkább az átmenő és az ipari forgalom lebonyolításában látták. A városköz­ponti részletes rendezési tervek, ezért tartalmazhatták továbbra is a Kossuth utca déli továbbvezetését. A városközpont új épületeinek elhelyezéséhez a területet fel kellett szabadítani, a régi és elavult épületek kisajátításával és lebontásával. A mai központ magja azonban nem a Hősök tere körül alakult i« porrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 277 163 Tilhof, 2009. 269 164 Tilhof, 2009. 252-258 180

Next

/
Thumbnails
Contents