Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai ki, hanem attól délkeleti irányba eltolva. A központi mag fő tengelye a korábbi észak-déli irányról kelet-nyugatira váltott. 1. A városban több kultúrház is működött. Minden gyár megépítette a maga kultúrházát a maga lakótelepe mellé. A város egészét kiszolgáló megfelelő kapacitású, a városi szintű rendezvényeket befogadni képes művelődési központ azonban nem épült. A Erőmű Vasas Kultúrotthon kapacitása talán megfelelt volna, azonban a város lakótelepeitől nagy távolságra telepitették. A bauxit-lakótelepi Kaszinó megfelelő helyen volt, kapacitása viszont elégtelennek bizonyult. A városra készült rendezési tervek egyike a Kaszinó előtti parkba tervezte elhelyezni a városi szintű kultúrházát. A 2. számú timföldgyár beruházásának keretében szintén terveztek felépíteni egy művelődési házat, az új gyár bejáratához, a padragkúti út mellé. Az Építésügyi Minisztérium területi főépítésze, Kisléghy Nagy István érveinek hatására ettől azonban elálltak. Ezután került a városközpontba a művelődési központ, és épült fel, részben timföldgyári pénzek felhasználásával.165 A művelődési ház beruházási programtervének elkészítésére a megbízást, a létesítmény beruházója, a Veszprém megyei Tanács Tervosztálya adta ki a Veszprém megyei Tanácsi Tervező Vállalat részére. A tervező feladatul kapta egy városi művelődési ház megtervezését 600 férőhelyes nagyteremmel, 200 m2-es színpaddal, 40 m2-es zenekari árokkal, vetítőgépházzal, 200-250 m2 területű táncteremmel, klubhelyiséggel, és egy 180 m2 alapterületű könyvtárral. Az épület helyiségeinek alapterületét összesen 1.587 m2-ben határozták meg. A programtervet Bozai József 1964. január 13-ára elkészítette.166 Az 1960-ban, a városközpontra készített részletes rendezési terv meghatározta a művelődési ház helyét. Az épület elhelyezéséhez le kellett bontani öt lakóépületet és az MTH két tantermét. Az épület jól megközelíthető helyre került, elegendő térrel a bejárata előtt. Hármas funkciót kellett szolgálni színház-mozi, művelődési házi és könyvtári funkciót. A színházi rész egyszintes tömegéhez - egy belső udvart közre fogó elrendezéssel - kapcsolódott a többi funkciót befogadó kétszintes épülettömeg. Az épület egésze egységes zárt tömeg, belső udvarát a földszinten nyugat felé kinyitották. A tervezők remekül ráéreztek arra, hogy a művelődési ház körül létrejövő tér csuklópontja az épület északnyugati sarokpontja. A tér kitüntetett pontját, a sarokpontot ki kellett emelni, meg kellett jelölni. Erre a célra, méltó megoldásként egy szoborcsoport odahelyezése kínálkozott. Hasonlóan a firenzei Piazza della Signorián a Palazzo Vecchio sarkán álló Neptun kúthoz. A szoborcsoport elhelyezése a tervtől eltérően valósult meg. Elvált a művelődési ház épülettömegétől, és mondanivalóját 165 Hegedűs Sándor közlése, 2012 166 MNL VeML XV. 18.c Tervrajzgyűjtemény Trf 1748 99. doboz 181
