Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai

Ajka építéstörténete utcában építették fel. Valamennyi épületet kelet-nyugati tengelyű elhelye­zéssel telepítették. A sávházakat pince nélkül, távfűtéssel, középblokkos, ha­rántfalas rendszerrel, lapos tetővel, F+4 emelettel készítették el. A szűkén vett Bauxit-lakótelep beépítése ezekkel az épületekkel befejező­dött. Történtek még lakásépítések, így az Új élet utcában - a földszintes épüle­tek helyén - két panelszerkezetű lakházat, a Petőfi utcai műmesteri házak he­lyén, pedig három panelépületet emeletek. Eredetileg a lakótelephez tartozott a Sport utca, Ifjúság utca és Óvoda utca által határolt tömb is. Ide egy épületet leszámítva nem az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó épített lakóépülete­ket. Ugyanígy az Ifjúság utca, a Kossuth utca, Kohász utca és Eötvös utca által határolt tömbben sem. A következő fejezetben lesz ezekről szó. Az első két szomszédsági egység beépítése két-három évtizedet vett igénybe. III. A III. ötéves (1966-1970) tervi lakásépítés számára a terület kiválasz­tás dokumentációját 1962. október 23-ra készítette el a Városépítési Tervező Vállalat.124 A tervezői munkákban részt vett a VATERV tervezője, Kotsis Lajos mellett, a MELYEPTERV részéről Kiss Miklós, az Epítésgazdasági és Szervezési Intézet részéről Suszánszky Károly. A helykijelölési eljárásba be­vonták a megyei tanácsi szakigazgatási szervek mellett, a városi tanács szak­embereit is. A VAROSTERV 1960-ben készített részletes rendezési terve alap­ján foglalkoztak a lakásépítési területek kijelölésével. A dokumentáció a III. ötéves terv során nyolc területi egységen összesen 1.850 lakás elhelyezésével számolt. A tervezők lakásépítés számára kijelöl­ték a 2. szomszédsági egység északi részét 560 lakás, a Kossuth utca és a Semmelweis utca közti tömböt 340 lakás, a Kossuth utca és a bakonygyepesi út közti területet 330 lakás, a Táncsics utca és a Hősök tere közti tömböt 210 lakás, a Hősök tere, és a Torna-patak közti tömböt 410 lakás elhelyezésére. A kijelölt területen összesen 85 lakást, egy kisebb iskolaépületet és egy étter­met kellett lebontani. A szanálási arány 5 % volt. Az épületeket F+4 emele­tesre tervezték. A dokumentáció a lakások kiszolgálásához szükséges közin­tézményekkel is foglalkozott. A Bauxit-lakótelep északi részére egy óvodát és egy általános iskolát, a Kossuth utca és a Bakonygyepesi út közti tömbbe üzleteket, a városközpontban bölcsődét és kultúrházat javasolt elhelyezni. Lakások közül állami erőből 1.700 lakást, magánerőből 150 lakást tervez­tek megépíteni. A dokumentáció kitekintett a IV. ötéves tervi (1971-1975) lakásépítés lehetséges területére is, erre a célra a Béke utca és a vasút közti elavult városrészt szemelték ki. A szanálási arány itt magas volt. Az erőmű és a város közötti nagy (1,5 km-es) távolság miatt, a távfűtés távvezetékét, korábban az alacsony lakásszám mellett nem volt gazdaságos kiépíteni. Az 1.850 lakásszám már érdemessé tette a távfűtés megvalósítását. 124 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára 164

Next

/
Thumbnails
Contents