Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
I A városépítés szakaszai IV. A Kossuth utcai lakótelep területe - a település első rendezési terve szerint - a 3. szomszédsági egység része volt. A későbbi, elsősorban részletes rendezési tervek a városközpont területéhez sorolták. Célszerű azonban a szorosan vett városközponttól elkülönítve, önálló lakótelepként foglalkozni vele. Ezt indokolja lakóterületi jellege, lakásszámának volumene, stb. Ahogy elfogytak a beépítetlen területek, úgy fordult a figyelem a város beépített, ősi része felé. A város két központi fekvésű lakótelepének északi határa és a Széles-víz között maradt beépítetlen, mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Ez a terület - kedvező, várostest melletti fekvése, és az infrastruktúra közelsége miatt - kínálta magát a következő lakásépítés területéül. A Földművelésügyi Minisztérium azonban - termőföld védelmi szempontból - elzárkózott belterületbe vonása és a beépítése ellen.125 Nem maradt más, mint a régi Ajka földszintes beépítésű területeinek fokozatos szanálása, és átépítése. Az „Ajka 1.359 lakás beruházási programjá"-t 1966 májusában dokumentálta az ÉM Lakó és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat.126 Az építész- tervező Tyroler Endre, a statikus tervező Spányi Balázs volt. A megbízó feladatát a Veszprém Megyei Tanács VB Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya látta el. A tervezés 1967 előtt történt, azonban a kivitelezések túlnyomó többsége az 1968. évtől kezdődő időszak produktuma. A lakásépítés területét az Ifjúság utca, a bakonygyepesi út, a Petőfi utca, a Semmelweis utca és a Kohász utca határolta. A terület nagysága 10 ha. A beépítési terv, a területre 1965-ben elkészített részletes rendezési terv koncepcióját vitte tovább. Eltérés, különösen a Kossuth utca északi végére telepített épületek elhelyezésében mutatkozott. A tervezési területen belül három kisebb és egy nagyobb területi egységet lehet lehatárolni. A Petőfi utca, a Kossuth utca és a Semmelweis utca közötti területen - a program keretén belül - hat darab F+4 emeletes, lapos tetős, 20 lakásos, kohósalak-blokk kockaházat helyeztek el. Ezek közül három a Petőfi utcában, további három a Kossuth utcában felépült, típusterv alapján. A kivitelezést 1967-1968 évekre ütemezték. A további három tömb lakóépületeit - először a II. és III. számú Házépítő Kombinát, majd a Győri Házgyár termékeiből tervezték felépíteni, ötféle típusterv alapján. Valamennyi épületet szerelőszinttel, és lapos tetővel tervezték. Az Ifjúság utca, a Kossuth utca, az Eötvös utca és a Kohász utca által határolt tömbbe egy 6 szekciós, F+9 emeletes, 172 lakásos sávházat telepítettek. Nem valósult meg. Terveztek továbbá, ugyancsak ide, három F+10 emeletes, egy szekciós, 80 lakásos pontházat is. Ezek az épületek 1969. és 125 Hegedűs Sándor közlése,2012 126 MNL VeML XV. TrF 1725 97. doboz. (A szerzői jogi engedélyek hiányában a beépítési terv másolata nem közölhető.) 165
