Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai földgyár fejlesztési kérdéseire, a város teljes déli iparterületének rendezését kellett szolgálnia. A terv készítése során biztosítani kellett az összhangot a város készülő általános rendezési tervével. A tervezési területet a Budapest- Szombathely vasútvonal, a Gyár utca, a Torna-patak, az ipari hulladéklerakók, a padragkúti településhatár, Bódé lakóterületének határa és a Lenin út csikólegelői szakasza határolta. A tervezési terület nagysága 350 ha volt. A tervező - a készülő általános rendezési tervvel összhangban - arra törekedett, hogy az ipartelepeket a Székesfehérvár-Szombathely vasúti fővonaltól délre helyezze el. Az optimális településszerkezet kialakítását azonban akadályozta az üveggyár beékelődése a lakóterületbe, valamint a déli iparterületen korábban kialakult összefüggés nélküli lakóterületek létrejötte. A terv a déli lakóterület elsorvasztását javasolta, az északi lakóterületre, pedig nem tervezett ipart elhelyezni. A tervezés során számba vették a keresők számát iparáganként, a távlati munkaerő szükséglettel együtt. Az összes kereső száma 5.000 fő volt, a távlati munkaerő igényt 8.000 fővel számolták, ennek 30 %-át bejárónak vették, így 5.600 fő részére számoltak lakást építeni. A lakásszükséglet 3.800-4.500 lakás mennyiségre adódott, amelyet csökkentett a város akkori lakásállománya. Számba vették a déli iparterületen elhelyezkedő üzemeket, és azokat öt kategóriába sorolták. A kategóriák az alábbiak voltak: a helyben maradó és fejleszthető üzemek, a helyben maradó, de nem fejleszthető, a távlatban kitelepítendő, azonnal kitelepítendő, valamint az újonnan telepítendő üzemek. A program részletesen foglalkozik minden egyes üzemmel, működésük feltételeivel, bővítési lehetőségeikkel, fejlesztési programjaikkal. Ezek közül azokra érdemes kitérni, amelyeknél a várossal való kapcsolat a meghatározó. Helyben maradó és fejleszthető üzemek és telephelyek: A timföldgyár és alumíniumkohó, amelytől délre fekvő területre jelölték ki a 2. számú timföldgyár helyét. A Központi Szénosztályozó, amelyhez a szén három kötélpályán érkezett (Padragkútról, Jókai Bányáról és Felsőcsingerből). Szükségessé vált egy negyedik építése is Alsócsingerből. A Villamossági Televízió- és Rádiógyár, amelyet felvonulási barakkokban helyeztek el. Ezek helyén korszerű csarnoképületek építését javasolták. Északi irányban volt lehetőség bővíteni, amelyhez nyolc lakóépületet le kellett bontani. Helyben maradó, nem fejleszthető üzemek és telephelyek: Az erőmű, amely helyhiány miatt nem volt fejleszthető. Környezetére káros hatást gyakorolt. Naponta 4.000 tonna szenet égettek el benne. A szénosztályozóból szállítószalagon jutott el a szén az üzembe. Az energiatermeléshez szükséges víz Tapolcafőről érkezett. A termelt energia egyharmad részét az alumíniumkohó használta fel. A timföldgyár naponta 1.000 tonna gőzt is 151
